Az igaz és teljes szeretetet arról ismerjük fel, hogy van-e az embernek Istenben nagy reménysége és bizodalma; mert nincs semmi más, amiről az ember jobban felismerné, hogy teljes-e a szeretet, mint a bizalom. S amiként nem szerethetjük Istent eléggé, akként a Benne való bizodalmat sem túlozhatjuk el. Ez a bizalom a szeretetből ered, mert a szeretet nemcsak bizalommal van, hanem rendelkezik valós tudással és kétségektől mentes bizonyossággal is.
Az embereknek nem kéne annyit töprengeniük azon, hogy mit tegyenek, inkább azt vegyék fontolóra, hogy milyenek. Mert ha az emberek annak módja szerint jók lennének, akkor a cselekedeteik tisztán ragyognának. Ha te magad igaz vagy, akkor a tetteid is igazak. Ne akarjuk az üdvösséget cselekedetre alapítani; inkább a létre kell alapozni azt, hisz nem a tettek üdvözítenek bennünket, hanem nekünk kell a tetteket üdvössé tennünk. Bármily üdvösek legyenek is a tettek, a legkevésbé sem üdvözítenek bennünket, amíg csak tettek, ha viszont üdvvel és léttel bírunk, akkor üdvössé tesszük minden cselekedetünket, legyen az evés, alvás, virrasztás vagy bármi. Aki a nagy létből nem részesül, bármint munkál is, abból semmi nem lesz. Ebből beláthatod: minden igyekezetet arra kell fordítani, hogy az ember jó legyen - nem arra tehát, hogy mit tesz az ember, vagy mifélék a tettei, hanem hogy a cselekedeteknek milyen az alapjuk.
(Mester Eckhart)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése