"Mesemondó társam, Luzsi Margó így látja ezt: azon gondolkodom, a királyfi melyik
égben mit hagy el. Az első égben elhagyja a világi kötődéseit, addigi
segítőit: lecsúszik ujjáról a gyűrű, kihull zsebéből a skatulya,
elhagyja az aranypálcát. A második égben lefoszlik róla minden testi
ruhája, lehullik róla királyfisága. A harmadik égben minden húsa, minden
csontikája, porcikája szétszóródik. A negyedik égben elveszti az
utakat, amelyeket megtett, elveszíti az emlékeit. Az ötödik égben
elhagyják az örömei, elhagyják a bánatai. A hatodik égben elhullanak a
vágyai, már a halhatatlanság vágya is. A hetedik égben, a Hajnalcsillag
mögött pedig csak a pőre lélek marad a semmiben, ahol semmit nem érez,
nem tud, de ez a semmi kell ahhoz, hogy végleg tiszta és könnyű legyen.
És ekkor esik a halhatatlanság oldalára."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése