AZ ÖNFELADÁSTÓL... AZ ODAADÁSIG
„Azok számára, akik látszólag ok nélkül érdektelenné, lemondóvá váltak a világ eseményei iránt, akik átsiklanak az életen, elfogadják a dolgukat, de nem tesznek különösebb erőfeszítést azért, hogy sorsukat jobbá tegyék és életükben élvezetet leljenek. Harc nélkül megadják magukat."
(Edward Bach: A tizenkét gyógyító)
Jellemzők:
- teljes érdektelenség
- önromboló fatalizmus
- a sors akaratába való belenyugvás
- az életöröm hiánya
- teljes motiválatlanság
Kulcsszimptómák:
Közöny, apátia, rezignáció, belső feladás.
Reakciók blokkolt állapotban:
- Realista módon mindennel kiegyezik.
- Önmagát már nem veszi komolyan.
- Belsőleg rezignált, bár a külső körülmények egyáltalán nem annyira negatívak.
- Teljesen kiveszett belőle az életöröm és a belső motiváció.
- Nem törekszik arra, hogy pozitív irányba változzon az élete.
- Beletörődik sorsába, pl. boldogtalan házasságába, rossz munkahelyébe, stb.
- Negatív életszemlélet, amit családi örökségnek vél.
- Mérhetetlenül szomorú.
- Betegesen unatkozik, egykedvű, lelkét üresnek érzi.
- Nem panaszkodik, mert normálisnak tartja ezt az állapotot.
- Monoton, fakó hangon beszél.
Megerősítések:
"Élni akarok."
"Kikövetelem az életet."
"Megragadok minden esélyt."
"Élni akarok."
"Kikövetelem az életet."
"Megragadok minden esélyt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése