Gyönyörben, gyönyörben

Imádkozd nyitottá magad
Az égnek, a földnek, a napnak, a holdnak,
Az egyetlen a hangnak, ami te vagy,
És tudd meg, több is van még,
Amit nem látsz, nem hallasz,
Nem ismersz, csak néha, egy pillanatra,
Egyre növekszik, és oly nyelvekben,
Melyek nemcsak hangok, hanem
Mozdulatkörök,
Mint az a sas vasárnap reggel
A Salt folyó fölött. A kék ég alatt körözött,
Szent szárnyaival tisztára söpörte
Szívünket a szélben.
Látunk téged, látjuk magunkat és tudjuk,
Hogy rettentő óvatosnak és kedvesnek
kell lennünk minden esetben.
Szívd be a levegőt, tudd, hogy mi mind
Ebből jöttünk létre, lélegezz, tudd, hogy
Valóban áldottak vagyunk, mert a
Mozdulat igazi körén belül
Születtünk, és ott is halunk meg nemsokára.
Ahogy a sas körözött bennünk
Azon a reggelen.
Imádkozunk, hogy így legyen
Gyönyörben,
Gyönyörben.

(Joy Harjo: Sasvers)