A kundaliniről és más "technikákról" (spirituális téveszmék)

    A teremtésnek a Genezis könyvében olvasható többi aktusával ellentétben Isten nem mondta, hogy jó, amikor elválasztotta a fényt a sötétségtől. Már a Biblia legelején figyelmeztetnek bennünket, hogy nem tudjuk teljesen elválasztani a fényt a sötétségtől.

    Lucifer nevének jelentése “Fényhozó”, és ha úgy gondolunk magunkra, mint tiszta fényre, az mindig démoni.

(Richard Rohr)

    Képletes kifejezéssel, de valóságos tényre utal a Jóga tanítása, hogy a legalsó csakrában összetekergőzve alszik a Kundaliní kígyó. Ez az ott felhalmozódott, akkumulált pránaerőt fejezi ki. A kundaliníerő azonban normális körülmények közt nincsen bekapcsolva a vezetékekbe. Nem árad bele az ídá vagy a pingalá vezetékébe; ez a kettő csak a rendes, állandóan keringő pránaáramot vezeti. A kundalini csak a központi vezetékbe, a szusumnába áradhat bele, de normális körülmények közt a szusumná el van zárva. A Jóga azt tanítja, hogy ha sikerül a szusumná vezetékét megnyitni a kundaliníerő részére, akkor ez az erő egyszerre áramlásba kezd, és fölfelé árad a szusumnán. Amint útján eléri az egyes erőközpontokat, elárasztja ezeket magasfeszültségű áramával, de igazi feladata a Jógában az, hogy elérje a legmagasabb csakrát, sőt ennek is a legmagasabb pontját, a fejtetőhöz közel, az agyban képzelhető Brahmarandrát. Ebben az állapotban - amely természetesen a teljes egyesítettségnek, a szamádhinak elmeállapotával jár együtt - az összesített pránaerő nincsen már alávetve az egyéni alkat, sem a sűrűtest, sem a szellemtest korlátozásainak. Egyedül az atman, az önvaló fényében tökéletes léttudatra gyűlt értelem irányíthatja.

    Az eddigiekből következik, hogy a jógi ezt a mérhetetlen erőt nem használja fel. Nyugvó helyzetben hagyja, nem irányítja akaratával, hogy az anyagvilágban változásokat idézzen elő, alakítson, átalakítson. Nem igyekszik befolyásolni az anyagvilág folyamatát, hiszen ezen a legmagasabb fokon, a megvilágosultságnak ebben a csúcsállapotában már egészen világosan ismeri a világban munkáló isteni törvényt, a karmát. Csak egyféleképpen nyúlhatna bele a világfolyamatba: ha akaratát valamilyen feltett szándékra irányítaná, s az összesített, potenciálisan mindenható pránaerőt a szándék megvalósítására fordítaná. Ehhez azonban az kellene, hogy Énje vegye át a vezérszólamot, hiszen az akarás az Énben gyökerezik. Ha tehát a jógi engedne az ösztönzésnek, hogy határtalan pránaerejét felhasználja, ezt csak az Én elismerésével, az Én előtérbe léptetésével tehetné. De minden korlátozás, minden kényszer, minden karmacsíra az Én révén állt elő; a korlátozások és nyűgöző karma-kötelékek pedig éppen azáltal szűntek meg, hogy az Én önös akarása háttérbe szorult, sőt kialudt. Hogyan engedhetné meg a jógi, hogy most ismét az Én érvényesítse a maga önös, különálló, az egésztől elszakadt akaratát? Hiszen akkor minden eredmény azonnal romba dőlne, s a felszabadulás, a felséges móksa helyett újabb kötöttség, újabb rabság várna reá. Mi több, még súlyosabb kötöttség, még szörnyűbb karma-tehertétel, mint azelőtt, mert minél magasabb fokra jutott valaki, minél nagyobb hatalom van a kezében, annál nagyobb a felelőssége is. 

    Az összesített pránaerőnek önös célú felhasználása tehát a legnagyobb bukás, a legmélyebb hanyatlás lenne. Valósággal luciferi bukás, mert az akaratos, önhitt Én a maga szándékát az egyetemesség nagy rendjével, Istennel szemben próbálta volna érvényesíteni. Ezért tartja a Jóga a legsötétebb eltévelyedésnek, ha a Jóga útján kisebb-nagyobb pránaerőre szert tett ember a sziddhiket (a Jóga által nyert erőket) a mindennapi életben önös módon felhasználja. Vannak úgynevezett jógik, akik nagy elszántsággal, kemény önmegtagadással, hosszas küzdelemmel elérik az akkumulált pránaerő bizonyos fokú felszabadítását, de ezt alantas célokra használják fel, anyagiakért, vagy merő hiúságból.

(Baktay Ervin: A diadalmas jóga, részlet)

    A kundalini vált az egyik legfontosabb kifejezéssé napjaink spirituális és okkult irodalmában, ez képezi sok New Age gyakorlat alapját is. Számos tanár hangsúlyozza a kundalini felélesztésének vagy felemelésének fontosságát, s gyakran állítják, ennek speciális módszerével is rendelkeznek. Egyesek a jóga lényegének vagy a kelet meditációs titkának tekintik, mások az emberi továbblépés kulcsának tartják. Gyakran olvashatunk a bennünk szunnyadó kundalini misztikus erejéről, ami feléledve csodálatos változásokat hozhat életünkben. Megfelelő technikával feléleszthető a kundalini, megtapasztalhatjuk e bámulatos élményeket, magasabb régiók tárulnak fel előttünk, és ezáltal gyorsan szuper-tudatra tehetünk szert. Így aztán sokan bele is fognak a gyakorlatokba, e tapasztalatok és erők elnyerésének reményében. De sokszor megfeledkeznek arról, vajon rendelkeznek-e a szükséges alapokkal, s az sem biztos, hogy a kundalini-sakti olyannyira fontos, mint ahogy azt gondolják.

    Érdemes megemlíteni, hogy India szellemi irodalmában a kundalini kifejezés alig-alig fordul elő. A jógairodalom egyes műveiben említik, főként a tantrikus forrásokban, de a kundalini még ebben a tradícióban is a magasabb bölcsesség és a kegy alárendeltje. India klasszikus lelki írásai a tudásban, s végül az isteni szeretetben jelölik meg a lelki fejlődés legfontosabb eszközeit. Vagyis a kundalini túlhangsúlyozása nem más, mint egy újabb jóga-szakkifejezés divatossá válása, amit eredeti környezetéből kiszakítva új jelentéssel látnak el, egy kicsit hozzátesznek, egy kicsit elvesznek belőle s gyakran vissza is élnek vele.

    Hogyan lett ilyen fontos a kundalini? Sok más keleti fogalomhoz hasonlóan először ezt is a teozófusok használták, akik a XIX. században elsőként kezdtek a keleti bölcselettel foglalkozni. Egyes jógik is előszeretettel használták a kifejezést, hátha így jobban szót értenek a nyugati emberrel, jól tudván, mennyire kedveljük az energia, technika és hasonló fogalmakat. Több nyugaton immár népszerűvé vált tanítás és sok fontos indiai tradíció is a saktipat kundalini vonalhoz tartozik. E tradíciók természetesen gyakran használják e fogalmat. E vonal mesterei közül azonban sokan már nem folytatnak saktipat vagy kundalini-felélesztő kurzusokat, mert számukra bebizonyosodott, hogy a nyugati ember a legtöbb esetben nem tud mit kezdeni a felszított energiával, sőt gyakran súlyos problémákat, rendellenességeket eredményezett a próbálkozás.

    A kundalini fogalmához kapcsolódik az a nézet is, miszerint a lelki megvalósítás nem más, mint a kundalini kígyó felemelése a hét csakrán keresztül egészen a koponya- vagy korona-csakráig, ami a teljes megvilágosodás. Ez csak egy megközelítési mód a sok közül, de közel sem olyan egyetemes, mint gondolnánk. A gjána-jógában például a csakráknak szinte nem is tulajdonítanak jelentőséget, inkább a szívbéli tudat eredetének vizsgálatával foglalkoznak. Ez a “szív” nem az asztráltest szívcsakrája, hanem a tudat középpontja, ami túl van mindenféle testi burkolaton. Ez India ősi írásainak, az Upanisadoknak és egyéb védikus írásoknak az eredeti tanítása, melyek sokkal inkább a lelki szívvel, s nem annyira a csakrákkal foglalkoznak. Kortárs bölcsek, például Rámana Mahársi is állítja, hogy a teljes megvilágosodás érdekében a koronacsakra elérése után vissza kell térni a szívcsakrához. Isten áll a középpontban, Ő a legfontosabb, s nem egy misztikus jógaképességeket eredményező technika. A kundalini csak a szívcsakra szintjén válik lelki energiává. Ez alatt az ego kiterjesztésének eszköze, illetve segít a finom fizikai képességek megszerzésében. Úgy mondják, még az aszurák (gonosz célokat óhajtó emberek) is jógáznak, a napfonat magasságáig emelik energiájukat, hogy nagyobb hatalomra tehessenek szert.

    A kundalini túlhangsúlyozása modern tudományos és műszaki mentalitásunknak, a hatalom, a dráma és az érzékelés iránti elkötelezettségünknek tulajdonítható. Szépen illeszkedik kiszámított, erőfeszítésen és hatalomvágyon alapuló felfogásunkba, hiszen minden áron szeretnénk közelebb jutni célunkhoz. A mágikus pirula, a gyorstalpaló módszer, a biztos menekvés vonzereje táplálja törekvésünket, amit az egzotikus videofelvételek, az erős motorok és a gyors autók is tükröznek. A kundalini helytelen alkalmazása olyan, mintha egy mentális atombombával játszadoznánk.

    A jóga viszont az élénkebb fizikális élmények helyett az anyagi megtapasztalástól való függetlenséget veszi célba. Bármennyire tűnjék paradoxnak, a jóga csak a célból alkalmaz erőfeszítést, hogy legyőzze az erőlködést. Békességet és szeretetet azonban nem lehet nyerni erőszakos módszerekkel. A gjánát és bhaktit nélkülöző kundalini-élesztő próbálkozások lelkileg éretlen mentalitásra utalnak, hiszen az ego és elme régesrégi módszereit alkalmazzák olyasvalaminek az elérésére, ami messze meghaladja az ego és az elme hatáskörét. Az igazi lelki törekvés azonban az alázattal, béketűréssel és saját korlátaink felismerésével, önző vágyainkon alapuló gondolati homokvárépítésünk leépítésével kezdődik. Boldogan merengünk azon a titokzatos energián, ami, ha saját erőnkből fölszítjuk, csodás módon, egy csapásra megváltoztathat bennünket. Ne a varázslatban reménykedjünk, hanem legyünk reálisak, és lássuk be, hogy az igazi változás csak akkor köszönt ránk, ha már feladtuk manipulatív gondolatainkat és önző tetteinket. A Védák bölcselete szerint mindaddig nem pillanthatjuk meg az igazságot, amíg meg nem ismerjük valódi énünket, illetve az ahhoz vezető út akadályait, korlátait. Sok kimagasló jógi az egyre mélyebbé váló békén, szereteten és észlelésen kívül szinte nem is tapasztal egyebet.

    Mivel a mi kultúránkban ezen a területen nehezebb a helyes irányt követni és kevesebb a védelmi mechanizmus is, mint keleten, ezért kétszeresen óvatosnak kell lennünk lelki gyakorlatainkban. A drámai élmények, egzotikus energiák és kierőszakolt változások inkább szenvedélyesek, s az elme zaklatottságára utalnak. A lelki élet művelésének indítéka azonban az igazság, vagy Isten szeretete kell legyen, s nem valamiféle hatalomvágy vagy kalandszomj. Máskülönben az nem lelki élet, hanem lelki köntösbe burkolt önző törekvés, ami bukáshoz vezet.

(David Frawley: Jóga és kundalini, a teljes cikk a Kagylókürt autentikus szellemi műhely oldalán)

A teljes felvétel itt látható: Pénz, karrier, csillogás - Popper Péter

A sötét oldal  (Guruk és szexbotrányaik a link alatt)

A felsorolásból kimaradt: Szögyal Rinpocse, Chögyam Trungpa, Oliver Shanti, Sry Chimnoy, Swami Nithyananda, Mr. Gandhi, Carlos Castaneda, de C. G. Jung is... (a felsorolás korántsem teljes, a katolikus egyház rengeteg pedofil botránya is ide tartozik - bár a két idézet kifejezetten a jógáról és a kundaliniről szól, de a hatalommal való visszaélés a lelkiség nevében akkor is ugyanaz)