És ő jön, mer' igaz barát

Az emberek megértik,
Ha nem szeretik őket,
Hogy most eléggé olyanok
Lettek a körülmények.
A Nyuszi, meg a Télapó is csak
Bólint, hogy hát ez van,
A filmek, meg a könyvek is,
Csak ők sokkal okosabban.

A nőnk nem akar dugni,
A pasitok meg élni,
Azér’ néha megvan,
Az ember csak igényli.
A kutyánk a macskánkat
Elmarta tőlünk,
Pedig kéne, hogy elfusson
Valami előlünk.

Ti is inkább féltek,
És az okból szerettek,
Hogy biztos nem bánt senki
Majd, ha kedvesek lesztek.
És egyedül a tükörnél,
Egy pár virágszirmot
A csupasz, sápadt testre
Tegyél, ha kinyílott.

A bent gubbasztó lélek
Is úgy kínálja magát
Örökös használatra,
Hogy Isten fogja magát
És int, érti a vágyat,
Tudja a pompa okát,
S látja, jöhetne bárki,
És ő jön, mer’ igaz barát.

Majd egyik nap azt találom ki,
Hogy másnap százon én nyerek,
És nőhegyek vesznek körül,
De nem szeretek egyet sem,
Tehát párszor győzök,
De már csak megszokásból.
Aztán egy másik nap tovább futok,
Tiszta erőből, ahogy csak tudok,
Amíg csak fel nem bukok.
Lélegezz! - mondják a doktorok,
De én nem tudok.

(Kispál és a borz: Az emberek megértik)