Kolostorának csarnokában egy reggel Lin-csi apát így
szólította meg érdemes híveit.
- Hívek! Bár elvetjük az írott hagyományt, így nem szokásunk
régi könyveket idézgetni, ma kivételt teszek. A Magasztos Sákjamuni beszédét
foglalom össze számotokra, a híres Tűzbeszédet. Mindezt okulásotokra teszem,
hogy megismerjétek a buddhista tanítás alapgondolatát.
Így szólt tehát a híveihez a Magasztos, India földjén,
Benáreszben: "Minden lángokban áll, szerzetesek! Lángban áll a szem,
lángban állnak a képek, lángban áll az orr, lángban állnak a szagok, lángban
áll a nyelv, lángban állnak az ízek, lángban áll a test, a tárgyak, lángban áll
az értelem, lángban áll a gondolat! Mi gyújtotta lángra őket? A szenvedély
tüze, a balgaság tüze, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra,
mondom nektek. Ha egy okos tanítvány ezt belátja, elfordul a szemtől, a
képektől, a fültől, a hangoktól, az orrtól, a szagoktól, a nyelvtől, az
ízektől, a testtől, a tárgyaktól, elfordul az értelemtől, a gondolattól. Ha
mindezektől elfordul, a tanítvány eléri a vágytalanságot. A vágytalanság révén
szabaddá lesz, ha szabaddá lett, elérte a tökéletességet. Cselekvését
befejezte, nincs többé köze a gyötrelmekkel teli, lángokban álló világhoz. Ezt
teszi a bölcs tanítvány, szerzetesek, mondom néktek." Így szólt hát
híveihez a Magasztos Buddha India földjén, Benárezben- fejezte be a tanítást
Lin-csi apát, majd megismételte szerzeteseinek.
- Hívek! A Magasztos okulásotokra idézem, hogy beszédéből
megismerjétek a buddhista tanítás alapgondolatát. Most, hogy már ismeritek,
értsétek is a Tanítást! Tehát. Legyetek közönyösek, hogy lángot ne fogjatok! Ne
nyüzsögjetek! Ne iparkodjatok! Erre figyeljetek, a többivel ne is
foglalkozzatok. De azt is mondhatnám: ha az eszetek helyén van, azt csináltok,
amit akartok! – foglalta össze végül híveinek a Tanítást Lin-csi apát,
kolostorában, a Huo-to folyó partján.
Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak
a szerzetesek az apáthoz.
- Mondd, apát! Milyen módon lelhető föl a jelenségek
világában az igazság. Miről ismerünk rá?
Lin-csi, mielőtt válaszolt volna, elgondolkozott. Vajon mit
állít erről a Tanítás? Nem emlékezett rá. Ahol viszont nincs kinyilvánított
útmutatás, ott szabad a vásár.
- Hívek! – fogott hát bele Lin-csi apát. Én az igazságról
általában azt gondolom, hogy nem létezik. De ez nem olyan nagy kár, mint sokan
gondolják.
A szerzetesek zúgolódtak, de Lin-csi mondta tovább.
- Nincs igazság a jelenségek világában. Egyedül a törvény
adhat eligazítást, de a törvény nem tudhatja, mi az igazság. Az igazságra
lehetetlen rálelni, s úgy foglalni szavakba, hogy törvény nélkül is védeni
tudja magát. Ahányszor próbálod, annyiféle lesz az igazság. A törvény bár
otromba, durva, egyértelmű és örökkévaló. Az igazság tünékeny, változó.
Elröppen, mint egy szépséges madár. Nincs sehol lakása.
- Elröppen, mint egy szépséges madár? – kérdezte ámulva az
egyik szerzetes. – Hová?
- Ez a madár a mesékben lelhető föl odaát. De ne
csalogassátok, a jelenségek világában, ideát, úgysem használható semmire az
igazság. Mert tudjátok meg, híveim, nem az igazság határozza meg a jelenségek
viszonyát! – mondta még az apát, s befejezte tanítását. Már csaknem elérte a
csarnok kijáratát, amikor utána szólt az egyik tanítvány.
- Mester! Mit tehetünk a jelenségek világában igazság híján?
- Tartózkodjatok az ítéletektől, de mindenekelőtt kerüljétek
a viszályt! - vágta rá kurtán, csaknem dühösen Lin-csi, aztán még egy
pillanatra megállt. – De próbálkozzatok más megoldással is! Mert nem biztos,
hogy ez a követendő tanács. Ennél egy kicsit bonyolultabb a világ- szólt végül
az apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.
Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak
az apáthoz a szerzetesek.
- Mester! Egy alkalommal azt kérdezted tőlünk, mi célt
szolgál a tanulás? Azt feleltük, a mi tanulásunk a helyes elvek megismerését
szolgálja, szemben a kis emberek tanulásával, mely a haszonért van. A mi
tudásunk a helyes elvek tudása ennek alapja pedig a helyes látás. Buddha
tanításában inaskodva megszereztük a helyes látás képességét, mely szabaddá
tett bennünket mozgásunkban. Azóta nem ejthetnek csapdába hamis képek,
látomások, de elszakadtunk mindentől, távolról szemléljük mindazt, amiben részt
veszünk. Sem érzés, sem akarat nem köt bennünket a tárgyhoz, melyet helyesen
kell megítélnünk. Ez volt az egyetlen módja a helyes látás megszerzésének. Azt
ígérted, ha ez megvan, máris az Úton járunk, s könnyű lesz a járásunk. Idézted
a régieket, akik azt mondták:
Az igaz Út nem oly nehéz,
Csak ne válasz és ne szeress!
Ha nem gyűlölsz és nem szeretsz,
Fényesség vár, felhő se lesz.
Egy lényeges kérdésről azonban megfeledkeztél, Mester!
Miképpen leszünk egymással és Buddha tanításával, ha nem választunk és nem szeretünk?
– hangzott a kérdés, s a szerzetesek feszülten figyeltek Lin-csi apátra.
- Érdemes híveim! – kezdte válaszát Lin-csi. - Az efféle
kérdések megválaszolására a buddhista gondolkodásban kész minta szolgál. Olyan
esetekben, amikor nincs saját megoldásom, s vén mestereim is tanácstalanok, e
mintát használom. E szerint: válasszatok is és szeressetek is, ugyanakkor ne
válasszatok és ne is szeressetek. Tagadjátok választásotokat és szereteteteket,
valamint ne tagadjátok választásotokat és szereteteteket. Ezt írja elő tehát a
szabály, és én jó szívvel ajánlom, hogy használjátok! – szólt Lin-csi pát, majd
széttárt karokkal hozzátette. – Az elme sem igazán tökéletes, a lélek sem
igazán fényességes. Csak nagyon szeretnénk, ha ilyenek lennénk.
(Su-la-ce
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában
Közreadja Sári László, Terebess)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése