2021. november 8.

Őrült rohanásban a szakadék felé

Excellenciás uram, Ön személy szerint hogyan éli meg a koronavírus okozta válságot?

A korom, érseki státuszom és zárkózott életem nem hasonlítható ahhoz, amit az emberek többségének el kell viselnie. Egy éve már én sem tudok elutazni, hogy meglátogassam azokat, akiknek szükségük lenne egy vigasztaló szóra. Ha valódi világjárványról lenne szó, nem okozna gondot, hogy önként elfogadjam a polgári és egyházi hatóságok döntéseit, mert felismerném, hogy az embereket a fertőzéstől kívánják megvédeni. Viszont ahhoz, hogy világjárványról beszélhessünk, először is izolálni kell a vírust; az kell, hogy a vírus súlyos legyen, amiből nem lehet azonnal kigyógyulni és a vírus áldozatai a lakosság nagy részét tegyék ki.

Ehelyett tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 soha nem volt izolálva, csak szekvenálva; hogy idővel gyógyítható az elérhető kezelések alkalmazásával, és hogy ehelyett a WHO és a helyi egészségügyi tisztviselők abszurd protokollok és kísérleti vakcinák rákényszerítésével bojkottálták az ilyen kezeléseket; hogy az elhunytak száma 2020-ban teljes mértékben összhangban van az előző években elhunytak átlagával.

Ezeket az adatokat már a tudományos közösség is elismerte, még ha a média továbbra is cinkosan hallgat róluk.

Egy olyan tervnek vagyunk tanúi, aminek egyáltalán nincsenek tudományos alapjai, és aminek egyetemes felháborodást kellene kiváltania. Az érintettek beismerése alapján tudjuk, hogy ezt az ál-világjárványt évekig tervezték, elsősorban a nemzeti egészségügyi rendszerek meggyengítésére és a pandémiás korlátozó intézkedésekre alapozva. Tudjuk, hogy egy nagyon sajátos forgatókönyvet követtek, ami azért született, hogy minden országban ugyanazt a választ adják, és hogy egységesítsék a diagnózisokat, a kórházi kezeléseket, az eljárásokat, az elszigetelési intézkedéseket és a polgároknak globális szinten adott információkat. A COVID-19-et azzal az egyetlen céllal rendezték meg, hogy erőszakkal korlátozzák a természetes szabadságjogokat, az alkotmányos jogokat, a szabad vállalkozáshoz és a munkához való jogot.

A probléma nem önmagában a COVID, hanem annak felhasználása, ami a Világgazdasági Fórum által néhány évvel ezelőtt bejelentett Nagy Újraindítás megvalósítása érdekében történt, és amit ma pontról-pontra hajtanak végre azzal a szándékkal, hogy elkerülhetetlenné tegyék azokat a társadalmi változásokat, melyeket egyébként a lakosság többsége elutasítana és elítélne.

Mivel a sokat dicsért demokrácia, ami a médián keresztül jól befolyásolható, nem tette volna lehetővé a globalista elit által kívánt társadalombefolyásolási projekt megvalósulását, szükség volt egy világjárvány fenyegetésére – amit a fősodratú média pusztítónak mutatott be –, hogy meggyőzzék a föld teljes népességét, hogy alávesse magát a korlátozásoknak és a zárlatoknak vagyis egy valóságos házi őrizetnek, hogy elfogadja, hogy programok maradnak el, az iskolai órákat felfüggesztik, sőt az istentiszteleteket is betiltják; és mindezt úgy érték el, hogy az összes érintett bűnrészes lett, különösen a politikai vezetők, az egészségügyi tisztviselők, sőt maga az egyházi vezetés is.

Az ebből fakadó károk, amelyeknek még nincs vége, hatalmasak és sok esetben helyrehozhatatlanok. Kimondhatatlan fájdalmat érzek, amikor a világjárvány kezelésének pusztító következményeire gondolok: családok mennek tönkre, gyermekek és fiatalok testi és lelki egészségét veszélyeztetik és megfosztják őket a szocializációhoz való joguktól, az idősotthonok lakóit egyedül hagyták meghalni, a rákos és súlyos betegek kezelését teljesen elhanyagolták, a vállalkozókat csődbe vitték, a hívektől megtagadták a szentségeket és a szentmisén való részvétel lehetőségét...



Ilyeneket inkább egy háború okoz, nem pedig egy szezonális influenza, amit, ha időben kezelnek, 99,7% -ban élnek túl azok, akiknek nincsenek már meglévő betegségei. És fontos, hogy ebben az őrült rohanásban a szakadék felé, az egészséges élet alapelveit is figyelmen kívül hagyják, csak hogy gyengítsék az immunrendszerünket: otthon maradunk bezárva, távol a napfénytől és a friss levegőtől, miközben passzívan szenvedünk a televízió médiaterrorizmusától.

Vajon milyen keményen fogják elítélni azokat, akik tudatosan betiltották a kezeléseket, és nyilvánvalóan téves protokollokat írtak elő annak érdekében, hogy számos olyan haláleset legyen, amely legitimálja a társadalmi méretű riasztást és az abszurd elzárási intézkedéseket? Milyen büntetés vár azokra, akik szándékosan megteremtették egy globális gazdasági és társadalmi válság feltételeit a kis- és középvállalkozások tönkretétele és a multinacionális vállalatok növekedése érdekében; akik bojkottálták vagy megtiltották az elérhető gyógymódokat, hogy kedvezzenek a gyógyszeripari vállalatoknak; akik vakcinaként mutattak be génszérumokat, kitéve a populációt egy kísérletnek, melynek még mindig ismeretlen eredményei és mellékhatásai minden bizonnyal súlyosabbak, mint a COVID tünetei; kik támogatták ezt az apokaliptikus narratívát a Parlament székeiben és a média szerkesztőségekben? És a katolikus hierarchia legmagasabb szintjein lévő személyek, akik bűnrészesek ebben a groteszk komédiában: hogyan fognak elszámolni a lelkiismeretükkel Isten előtt, amikor életük végén a színe elé kell majd járuljanak?

Az Egyesült Államok egykori elnökének, Donald Trumpnak küldött levelében nemcsak a „mély államra” utalt – amit már széles körben ismernek–, hanem egy, a háttérhatalom által uralt „mély egyházra” is. Megmagyarázná ezt?

A „mély állam” kifejezés nagyon jól visszaadja a párhuzamos hatalom gondolatát, amely híján van a legitimitásnak, de mégis eljár közügyekben, bizonyos érdekek mentén. A mély állam az elitet segíti a közjóval szemben, amit az állam kötelessége előmozdítani. Ugyanígy fel kell ismernünk, hogy az elmúlt néhány évtizedben hasonló hatalom állandósult az egyházi szférában is, amit én mély egyháznak neveztem el és amely saját érdekeinek érvényesítését Krisztus Egyházával, legfőképpen a salus animarum [a lelkek üdvössége] céljaival helyezi szembe.

Ahogy az állami szférában jelen vannak a rejtett hatalmak, amelyek a kormányok döntéseit irányítják és a globalista programot követik, a katolikus egyházban is nagyon erőteljes a lobbi, amely ugyanilyen célokkal bitorolja a hierarchia csúcsát. Valójában mind az államot, mind az egyházat egy olyan törvénytelen hatalom foglalja el, amelynek ezek megsemmisítése és az Új Világrend létrehozása a végső célja. És nem összeesküvés-elméletekről vagy politikai fantáziáról beszélünk: ez bizonyított tény, ami közvetlenül a szemünk előtt zajlik, azt is beleértve, hogy az ENSZ főtitkára nemrég megerősítette, hogy a vírust az eltérő vélemények elnyomására használták.

2020 arra kényszerített minket, hogy a globalista Medúza szemébe nézzünk, és megmutatta nekünk, hogy milyen könnyű a mély államnak egy egészségügyi zsarnokságot rákényszeríteni emberek milliárdjaira. A nagyon magas túlélési arányú vírus, melyet nem is izoláltak, instrumentum regni [a királyság eszköze] lett, és ebben a kormányon levők, a média és az egyházi vezetés is bűnrészes. A bezárások által kiváltott gazdasági válságnak szükségszerűvé kell tennie az adósság eltörlését és az univerzális alapjövedelem intézményét, a magántulajdonról való lemondásért és az egészségügyi útlevél útján történő nyomon követés elfogadásáért cserébe. Aki visszautasítja a vakcinát, azt olyan fogolytáborokba internálhatják, melyeket már számos országban, köztük Németországban is előkészítettek. A bíróságok engedni fogják, hogy az alkotmányos és vallási jogainkat semmibe vegyék, mindezt egy örökös vészhelyzet nevében, ami felkészíti a tömegeket a diktatúrára. Ez vár ránk a Nagy Újraindítás szerzőinek beismerése szerint.

De az egymást követő szigorításokhoz, melyeket nevetséges és azóta bizonyítottan megcáfolt indokokkal vezettek be, eddig a tömegek egyfajta fideisztikus [a hitet a tudománynál többre becsülő és előnyben részesítő felfogás] hozzájárulást adtak, ami súrolja a babona határait. Az úgynevezett szakértők abszurd állításait megkérdőjelező „tagadás” vádja miatt sokan megértették, hogy a COVID-ot pontosan azért mutatják be vallási vonatkozásúnak, hogy ne lehessen megkérdőjelezni, mert ha tudományos szempontból tekintenék, akkor úgy kellene kezelni, mint az elmúlt évek összes többi koronavírusát. Ezek az ellentmondások sokak szemét felnyitották, a média pimasz talpnyalása és az ezt ellenzők közösségi média általi cenzúrájának megsokszorozódása ellenére is.

A teljes interjú Carlo Maria Viganò érsekkel ITT és ITT olvasható.