2021. december 2.

A kígyó-olaj árus és a COVID-zéró átverés

Avagy hogyan válik drogfüggővé, egészségileg (lelki és fizikai értelemben is) ronccsá, őrültté és hisztérikussá, a gyógyszermaffiák áldozatává egy egész civilizáció? Hogyan válik a profitéhes elit rabszolgájává egy egész civilizáció, hogyan fizet nekik azért is a köznép, hogy dolgozhasson, elhagyhassa a lakását, kaphasson (amúgy pocsék, vagy ha fizetős akkor az Isten pénze se elég rá) egészségügyi ellátást? Hogyan válik valóra a vakcina-nácizmus? Az egészségügyi apardheid globálisan? Hogyan testesül meg és lesz teljessé a globális terror hónapokon belül?




Ennél jobb összefoglaló cikket nem találtam a témában. Leírja, miért rosszak a rendelkezések, miért megy minden szembe azzal, amit orvoslásnak vagy tudománynak neveztünk, miért kényszerítenek és zsarolnak emberek milliárdjait bele egy örökös drogfüggésbe, és ennek nyomán betegségekbe és halálba az immunrendszer tönkretételével. Hogy miért nem fog nyájimmunitást létrehozni soha egy un. "szivárgó" vakcina, azaz olyan vakcina, amelyik nem gátolja a megfertőződést és továbbadást? Egyszerű: mert nem gátolja a megfertőződést és továbbadást, vagyis mindegy, hogy valaki oltott-e vagy oltatlan. És az a cikkből még ki is maradt, hogy mindezek kapcsán várható még rengeteg zavargás, terrorcselekmény, ellátási zavar, élelmiszer- és energiahiány, egyszóval valós háborús állapotokra is számíthatunk. Mert ez már a 3. világháború. Amit még csak észre sem veszel, mert nem ropognak fegyverek, nem robbannak bombák. Csak éppen mire feleszmélsz, mindent elveszítettél, ami értékes és ami emberi. És akármilyen nehéz leírnom, de a maga módján zseniálisan ki van találva. Pszichológiailag tökéletes, teljesen leképezi a pszichopata elme működését és a nem gondolkodó birkaembernyáj reakcióit, és a kettő kombinációja all in one: a fenevad működése. Azzal együtt, hogy teljesen lelketlen, totálisan gonosz és bestiális, részvétlen és jéghideg manipuláció a javából. Egészen döbbenetes.

Az egész cikket érdemes lenne belinkelnem, mert ki tudja meddig érhető el a médiaterrornak köszönhetően, de túl hosszú. Olvassátok el minél előbb, mentsétek le, és akkor meglesz később is. A cikk tehát: A kígyó-olaj rus és a COVID-zéró átverés.


2021. november 8.

Őrült rohanásban a szakadék felé

Excellenciás uram, Ön személy szerint hogyan éli meg a koronavírus okozta válságot?

A korom, érseki státuszom és zárkózott életem nem hasonlítható ahhoz, amit az emberek többségének el kell viselnie. Egy éve már én sem tudok elutazni, hogy meglátogassam azokat, akiknek szükségük lenne egy vigasztaló szóra. Ha valódi világjárványról lenne szó, nem okozna gondot, hogy önként elfogadjam a polgári és egyházi hatóságok döntéseit, mert felismerném, hogy az embereket a fertőzéstől kívánják megvédeni. Viszont ahhoz, hogy világjárványról beszélhessünk, először is izolálni kell a vírust; az kell, hogy a vírus súlyos legyen, amiből nem lehet azonnal kigyógyulni és a vírus áldozatai a lakosság nagy részét tegyék ki.

Ehelyett tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 soha nem volt izolálva, csak szekvenálva; hogy idővel gyógyítható az elérhető kezelések alkalmazásával, és hogy ehelyett a WHO és a helyi egészségügyi tisztviselők abszurd protokollok és kísérleti vakcinák rákényszerítésével bojkottálták az ilyen kezeléseket; hogy az elhunytak száma 2020-ban teljes mértékben összhangban van az előző években elhunytak átlagával.

Ezeket az adatokat már a tudományos közösség is elismerte, még ha a média továbbra is cinkosan hallgat róluk.

Egy olyan tervnek vagyunk tanúi, aminek egyáltalán nincsenek tudományos alapjai, és aminek egyetemes felháborodást kellene kiváltania. Az érintettek beismerése alapján tudjuk, hogy ezt az ál-világjárványt évekig tervezték, elsősorban a nemzeti egészségügyi rendszerek meggyengítésére és a pandémiás korlátozó intézkedésekre alapozva. Tudjuk, hogy egy nagyon sajátos forgatókönyvet követtek, ami azért született, hogy minden országban ugyanazt a választ adják, és hogy egységesítsék a diagnózisokat, a kórházi kezeléseket, az eljárásokat, az elszigetelési intézkedéseket és a polgároknak globális szinten adott információkat. A COVID-19-et azzal az egyetlen céllal rendezték meg, hogy erőszakkal korlátozzák a természetes szabadságjogokat, az alkotmányos jogokat, a szabad vállalkozáshoz és a munkához való jogot.

A probléma nem önmagában a COVID, hanem annak felhasználása, ami a Világgazdasági Fórum által néhány évvel ezelőtt bejelentett Nagy Újraindítás megvalósítása érdekében történt, és amit ma pontról-pontra hajtanak végre azzal a szándékkal, hogy elkerülhetetlenné tegyék azokat a társadalmi változásokat, melyeket egyébként a lakosság többsége elutasítana és elítélne.

Mivel a sokat dicsért demokrácia, ami a médián keresztül jól befolyásolható, nem tette volna lehetővé a globalista elit által kívánt társadalombefolyásolási projekt megvalósulását, szükség volt egy világjárvány fenyegetésére – amit a fősodratú média pusztítónak mutatott be –, hogy meggyőzzék a föld teljes népességét, hogy alávesse magát a korlátozásoknak és a zárlatoknak vagyis egy valóságos házi őrizetnek, hogy elfogadja, hogy programok maradnak el, az iskolai órákat felfüggesztik, sőt az istentiszteleteket is betiltják; és mindezt úgy érték el, hogy az összes érintett bűnrészes lett, különösen a politikai vezetők, az egészségügyi tisztviselők, sőt maga az egyházi vezetés is.

Az ebből fakadó károk, amelyeknek még nincs vége, hatalmasak és sok esetben helyrehozhatatlanok. Kimondhatatlan fájdalmat érzek, amikor a világjárvány kezelésének pusztító következményeire gondolok: családok mennek tönkre, gyermekek és fiatalok testi és lelki egészségét veszélyeztetik és megfosztják őket a szocializációhoz való joguktól, az idősotthonok lakóit egyedül hagyták meghalni, a rákos és súlyos betegek kezelését teljesen elhanyagolták, a vállalkozókat csődbe vitték, a hívektől megtagadták a szentségeket és a szentmisén való részvétel lehetőségét...



Ilyeneket inkább egy háború okoz, nem pedig egy szezonális influenza, amit, ha időben kezelnek, 99,7% -ban élnek túl azok, akiknek nincsenek már meglévő betegségei. És fontos, hogy ebben az őrült rohanásban a szakadék felé, az egészséges élet alapelveit is figyelmen kívül hagyják, csak hogy gyengítsék az immunrendszerünket: otthon maradunk bezárva, távol a napfénytől és a friss levegőtől, miközben passzívan szenvedünk a televízió médiaterrorizmusától.

Vajon milyen keményen fogják elítélni azokat, akik tudatosan betiltották a kezeléseket, és nyilvánvalóan téves protokollokat írtak elő annak érdekében, hogy számos olyan haláleset legyen, amely legitimálja a társadalmi méretű riasztást és az abszurd elzárási intézkedéseket? Milyen büntetés vár azokra, akik szándékosan megteremtették egy globális gazdasági és társadalmi válság feltételeit a kis- és középvállalkozások tönkretétele és a multinacionális vállalatok növekedése érdekében; akik bojkottálták vagy megtiltották az elérhető gyógymódokat, hogy kedvezzenek a gyógyszeripari vállalatoknak; akik vakcinaként mutattak be génszérumokat, kitéve a populációt egy kísérletnek, melynek még mindig ismeretlen eredményei és mellékhatásai minden bizonnyal súlyosabbak, mint a COVID tünetei; kik támogatták ezt az apokaliptikus narratívát a Parlament székeiben és a média szerkesztőségekben? És a katolikus hierarchia legmagasabb szintjein lévő személyek, akik bűnrészesek ebben a groteszk komédiában: hogyan fognak elszámolni a lelkiismeretükkel Isten előtt, amikor életük végén a színe elé kell majd járuljanak?

Az Egyesült Államok egykori elnökének, Donald Trumpnak küldött levelében nemcsak a „mély államra” utalt – amit már széles körben ismernek–, hanem egy, a háttérhatalom által uralt „mély egyházra” is. Megmagyarázná ezt?

A „mély állam” kifejezés nagyon jól visszaadja a párhuzamos hatalom gondolatát, amely híján van a legitimitásnak, de mégis eljár közügyekben, bizonyos érdekek mentén. A mély állam az elitet segíti a közjóval szemben, amit az állam kötelessége előmozdítani. Ugyanígy fel kell ismernünk, hogy az elmúlt néhány évtizedben hasonló hatalom állandósult az egyházi szférában is, amit én mély egyháznak neveztem el és amely saját érdekeinek érvényesítését Krisztus Egyházával, legfőképpen a salus animarum [a lelkek üdvössége] céljaival helyezi szembe.

Ahogy az állami szférában jelen vannak a rejtett hatalmak, amelyek a kormányok döntéseit irányítják és a globalista programot követik, a katolikus egyházban is nagyon erőteljes a lobbi, amely ugyanilyen célokkal bitorolja a hierarchia csúcsát. Valójában mind az államot, mind az egyházat egy olyan törvénytelen hatalom foglalja el, amelynek ezek megsemmisítése és az Új Világrend létrehozása a végső célja. És nem összeesküvés-elméletekről vagy politikai fantáziáról beszélünk: ez bizonyított tény, ami közvetlenül a szemünk előtt zajlik, azt is beleértve, hogy az ENSZ főtitkára nemrég megerősítette, hogy a vírust az eltérő vélemények elnyomására használták.

2020 arra kényszerített minket, hogy a globalista Medúza szemébe nézzünk, és megmutatta nekünk, hogy milyen könnyű a mély államnak egy egészségügyi zsarnokságot rákényszeríteni emberek milliárdjaira. A nagyon magas túlélési arányú vírus, melyet nem is izoláltak, instrumentum regni [a királyság eszköze] lett, és ebben a kormányon levők, a média és az egyházi vezetés is bűnrészes. A bezárások által kiváltott gazdasági válságnak szükségszerűvé kell tennie az adósság eltörlését és az univerzális alapjövedelem intézményét, a magántulajdonról való lemondásért és az egészségügyi útlevél útján történő nyomon követés elfogadásáért cserébe. Aki visszautasítja a vakcinát, azt olyan fogolytáborokba internálhatják, melyeket már számos országban, köztük Németországban is előkészítettek. A bíróságok engedni fogják, hogy az alkotmányos és vallási jogainkat semmibe vegyék, mindezt egy örökös vészhelyzet nevében, ami felkészíti a tömegeket a diktatúrára. Ez vár ránk a Nagy Újraindítás szerzőinek beismerése szerint.

De az egymást követő szigorításokhoz, melyeket nevetséges és azóta bizonyítottan megcáfolt indokokkal vezettek be, eddig a tömegek egyfajta fideisztikus [a hitet a tudománynál többre becsülő és előnyben részesítő felfogás] hozzájárulást adtak, ami súrolja a babona határait. Az úgynevezett szakértők abszurd állításait megkérdőjelező „tagadás” vádja miatt sokan megértették, hogy a COVID-ot pontosan azért mutatják be vallási vonatkozásúnak, hogy ne lehessen megkérdőjelezni, mert ha tudományos szempontból tekintenék, akkor úgy kellene kezelni, mint az elmúlt évek összes többi koronavírusát. Ezek az ellentmondások sokak szemét felnyitották, a média pimasz talpnyalása és az ezt ellenzők közösségi média általi cenzúrájának megsokszorozódása ellenére is.

A teljes interjú Carlo Maria Viganò érsekkel ITT és ITT olvasható.

2021. október 22.

A hazugság, sötétség és halál szelleme

jelentős helyen,
isten háta mögötti
időben élünk
(Fodor Ákos: koordináta)

 


„A koronavírus nem betegség, hanem háború: háború az emberek ellen.”

(Dr. med. Daphné von Boch)

„Az antropozófia képviselőinek úgyszólván kötelességük állást foglalni ebben a kérdésben. Ha elhallgatják a véleményüket, vagy saját maguk cenzúrázzák önmagukat, mert nem akarnak rossz fényben feltűnni és különféle vádak céltáblájává válni a kritikus véleményük miatt, akkor nem kevesebbet veszítenek el, mint saját létjogosultságukat, belső identitásukat, hitelességüket, »történelmi lelkiismeretüket.” 

(Részlet Peter Selg „A Föld misztériuma. Írások a Korona idején” című új könyvének előszavából. Ford.: K. B.)

 


Nézem, figyelem, élem az eseményeket 2019 decembere óta. Nézem, figyelem az úgynevezett spirituális megmondóembereket 2019 decembere óta. Eleinte nem lehetett tudni, mi van. De aztán egyre jobban kiviláglott, hogy a "korona" egyáltalán nem az, aminek látszik. Mégis, az un. tanítók nem csináltak mást, mint beálltak a sorba. Egyetlenegy sem szólalt meg azügyben, hogy itt valami nagyon furcsa zajlik. Mintha nem jelen időben élnének, mintha az idők szele meg sem érintené őket. Kurt Vonnegut jutott eszembe erről: "Nem számít, milyen korrupttá, kapzsivá és szívtelenné válhat a kormányunk, a gazdaságunk, a médiánk, a vallási és jótékonysági intézményrendszerünk, a zene akkor is csodá­latos lesz." Meg az a bizonyos jelenet az Erik, a Vikingből, amikor Atlantisz elsüllyed. Kamuznak. A hétköznapi  emberek, a valódi emberek meg a kardjukba dőlnek, mert elveszik tőlük az egzisztenciájukat, a szabadságukat, a lehetőségeiket, sőt. Az életüket. A hétköznapok szintjén drámák zajlanak. Akik másokat vezetnek, nem mindegy hogy vezetnek-e vagy csak megvezetnek. (a szerk.)

 


Vannak kivételek. Korona, nátha, hazugság. A koronavírus ezoterikus háttere (Korcsog Balázs előadása)

2021. szeptember 21.

csak abban vagyok éber, amit az őrültségig szeretek (avagy) minden embernek megvan a saját bora és fügefája

Nem, figyelj, ami történt az a következő volt: hazudtak neked, megetették veled a jó és a rossz fogalmait; beültették a szívedbe a tested iránti bizalmatlanságot és a szégyenérzetet magaddal, mint a káosz prófétájával szemben; utálatot keltettek molekuláris szerelmed iránt, elkábítottak a figyelmetlenséggel; a civilizációval és annak bitorló érzelmeivel untattak téged.
 
Ahhoz, hogy megszabaduljunk a történelem illuzórikus előjogaitól és bizonytalanságaitól, kőkorszakbeli legendás sámánokra és nem papokra van szükségünk, bárdokra és nem lordokra, vadászokra és nem rendőrségre, a paleolitikus lustaság gyűjtögetőire, akik gyengédek mint a vér, jelzésértékűen meztelenek vagy madárszerűre festettek, akik az óranélküli most és mindörökké, a kifejezett jelen hullámain egyensúlyoznak. A káosz közvetítői égő szemekkel figyelik mindazokat, akik képesek arra, hogy tanúbizonyságot tegyenek a közvetítők helyzetét, lux et voluptas iránti hitüket illetően. Csak abban vagyok éber, amit az őrültségig szeretek vagy vágyom rá – minden egyéb csupán felaprított bútor, hétköznapi ájultság, önbutítás, a totalitárius rendszerek aljas közönye, banális cenzúra és értelmetlen fájdalom.
 
A káosz megtestesítői úgy működnek, mint a kémek, a szabotőrök, az amour fou gyilkosai. A káosz megtestesítői nem öntudatlanok és nem önzők, hozzáférhetőek, mint a gyermekek, annyira viselkednek, mint a barbárok, őrülten megszállottak, munkanélküliek, érzékileg zavarodottak, farkasangyalok, a kontempláció tükrei, virágszeműek, jelek és jelöltek kalózai.
 
Az egyház-állam-iskola-gyár, a paranoiás monolitok közti repedésekben mászkálunk. Állatias nosztalgia választott le minket a törzsről; elveszett szavakat, képzeletbeli bombákat bányászunk.
Az utolsó lehetséges tett az, ami meghatározza magát a felfogást, felfedi azt a láthatatlan, arany szálat, ami összeköt minket: törvénytelen tánc a bíróság folyosóin. Ha egy ilyen helyen megcsókolnálak, terrorista cselekedetnek minősítenék; hát legyen, tegyük pisztolyainkat az ágy mellé és keltsük fel az egész várost éjfélkor mint a részeg banditák, akik sortűzzel ünneplik a káosz ízének üzenetét.
Ne elégedj meg a túléléssel, miközben arra vársz, hogy valaki más forradalma kitisztítsa az agyadat, ne csatlakozz az anorexiások és a bulimiások hadseregéhez – cselekedj úgy, mintha már szabad lennél, számítsd ki az esélyeidet, lépj ki, emlékezz a Duello Kódra – Szívj Füvet/Egyél Csirkét/Igyál Teát. Minden embernek megvan a saját bora és fügefája – büszkén hordd magadnál a Mór útleveledet, ne kerülj kereszttűzbe, legyen hátvéded, de vállald a kockázatot, táncolj mielőtt lebénulnál.
 



A világmindenség játszani akar. Azok, akik visszautasítják ezt és száraz spirituális kapzsiságból a puszta kontempláció útját választják, eljátsszák emberségüket. Azok, akik ezt szánalmas aggodalomból tagadják meg, azok akik bizonytalankodnak, elveszítik az isteni lehetőségét. Azok, akik Eszméikből vak álarcokat gyúrnak maguknak és ide-oda hányódva keresik egzisztenciájuk szilárdságának valamilyen bizonyítékát, halott ember szemén keresztül fogják látni a világot.
 
Varázslás: A fokozott éberség és nem-hétköznapi tudatosság rendszeres művelése és azok bevetése a tettek és a dolgok világába, egy cél elérése érdekében. A felfogóképesség fokozatos tágulása eltávolítja a hamis éneket, zűrzavaros kísérteteinket – az irigység és a bosszú „fekete mágiája” visszaüt, mert nem lehet erőltetni a Vágyakozást. Ahol a szépről való tudásunk harmóniába kerül a ludus naturae-val, ott kezdődik a varázslás.
Nem a kanálhajlítás vagy a horoszkóp, nem a Golden Dawn vagy a tettetett sámánizmus, nem az asztrális projekció vagy a Sátán Tisztelet, ha halandzsára van szükséged, vágj bele az igaziba: bankügyek, politika, társadalomtudományok – ne a gyenge Blavatszkij-féle szemétbe.
A varázslás úgy működik, hogy egy lelki/fizikai teret teremt maga köré, egy nyílást a gátlástalan önkifejezés terébe. Angyali szférává alakítja a hétköznapi teret. A varázslás körébe beletartozik a jelképekkel (amik ugyanakkor dolgok) és az emberekkel (akik ugyanakkor jelképesek) való manipuláció – jó példa erre az archetípusok működése. Úgy kezeli ezeket, mintha egyszerre valósak és valótlanok lennének, mint a szavak. Imaginális Jóga.
 
A varázsló Egyszerű Realista: a világ reális, tehát a tudat is reális kell legyen, hisz a hatása nagyon is kézzelfogható. Az együgyű ízetlennek találja a jó bort is, de a varázsló mámorossá válik csupán a víz látványától. Az észlelés minősége határozza meg a mámor világát, de hogy ez fenntartható és másokra is kiterjeszthető legyen, ahhoz bizonyos fajta cselekvésre van szükség: varázslásra. A varázslás nem hágja át a természet törvényeit, mert nincs Természetes Törvény, csak a natura naturans spontaneitása létezik, a tao. A varázslás azokat a törvényeket hágja át, amelyek megpróbálják meggátolni ezt a természetes folyamatot. A papok, királyok, egyházi vezetők, misztikusok, tudósok és üzletemberek ellenségeiknek tekintik a varázslókat, mert ezek veszélyeztetik mondvacsinált hatalmukat, illuzórikus hálózatrendszerük nyúlékony szilárdságát. Egy költemény működhet úgy is, mint egy varázsige és fordítva, de a varázslás visszautasítja a puszta irodalom szerepét – ragaszkodik ahhoz, hogy a jelképek eseményeket, személyes epifániákat okozzanak. Nem kritika, hanem újra-csinálás.
Elutasítja az eszkatológiát és a megszüntetés metafizikáját, minden könnyfátyolos nosztalgiát és fülsiketítő futurismót, a paroxizmus, azaz a jelenlét megragadása nevében. Füstölő és kristály, tőr és kard, bot, palást, rum, szivar, gyertyák, füvek, mint szárított álmok – szűz fiú bámulja a tintát – bor és ganja, hús, yantrák és gesztusok – az élvezet rituáléi, a húrik és a szakík kertje – varázsló mászik ezeken a kígyókon és létrákon, egy olyan pillanatban, ami teljesen kitölti önmagát, egy olyan helyen, ahol a hegyek hegyek, a fák fák, ahol a test minden idő, a szeretett személy pedig minden hely.
 
Hakim Bey (Peter Lamborn Wilson)

2021. szeptember 20.

Műpandémia: Gondosan Előkészített Apokalipszis

Avagy the Great Reset. Kik állnak a háttérben? Csak kövesd a pénzt! Azoknak, akik még mindig mélyen alszanak. Világos, precíz levezetése a jelenlegi helyzetnek.
 
 
 
 
Ernst Wolff (író, újságíró), Tervszerű pusztítás: VIDEÓ

2021. szeptember 14.

Szörnyet fogan, s az bölcsőt követel

 
Forgódva forgószélben sebesen,
nem hallgat a sólyom solymászra sem.
A centrum gyönge: minden szétröpül,
a világ csupa zűr, kivül, belül.
 
Vérszutykos ár csatangol s mindenütt
megfúl az ártatlanság ünnepe.
A jóknak nincs hite, a gonoszok
intenzitása véres szenvedély.
 
A kinyilatkoztatás már közel,
már közelít az új Eljövetel,
a Második! S míg elröppen a szó,
hatalmas képpel a Spiritus Mundi
szemem zaklatja: sivataghomokban
oroszlántestű emberfejű lény
les rám, a szeme gyilkos, mint a nap.
Lassún mozdítja combjait, körötte
rívó madarak árnya tántorog.
 
Sötétség újra. De én már tudom,
hogy húsz évszázad érzéketlen álma
szörnyet fogan s az bölcsőt követel.
Hát nem dúvad, ki időt szimatolva
születni cammog Betlehem felé?
 
William Butler Yeats: A második eljövetel
Fordította: Nagy László
 
 

 

2021. szeptember 12.

A Hajnalcsillag mögött

 


"Mesemondó társam, Luzsi Margó így látja ezt: azon gondolkodom, a királyfi melyik égben mit hagy el. Az első égben elhagyja a világi kötődéseit, addigi segítőit: lecsúszik ujjáról a gyűrű, kihull zsebéből a skatulya, elhagyja az aranypálcát. A második égben lefoszlik róla minden testi ruhája, lehullik róla királyfisága. A harmadik égben minden húsa, minden csontikája, porcikája szétszóródik. A negyedik égben elveszti az utakat, amelyeket megtett, elveszíti az emlékeit. Az ötödik égben elhagyják az örömei, elhagyják a bánatai. A hatodik égben elhullanak a vágyai, már a halhatatlanság vágya is. A hetedik égben, a Hajnalcsillag mögött pedig csak a pőre lélek marad a semmiben, ahol semmit nem érez, nem tud, de ez a semmi kell ahhoz, hogy végleg tiszta és könnyű legyen. És ekkor esik a halhatatlanság oldalára."

(Boldizsár Ildikó: Meseterápia, Az átkelés és az újjászületés c. fejezetből)

 

 
 

2021. szeptember 6.

azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan kezdődik

 

"Minden dolog, aminek kezdete van, véget is ér. A vég már közeleg. Terjeszkedik a sötétség." (Mátrix)

 

 

 

 

"Nem ismerem a jövőt. Nem azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan fog végződni a háború. Azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan kezdődik. Leteszem ezt a telefont, és megmutatom az embereknek, amit eltitkoltok előlük."(Mátrix)

 

2021. szeptember 2.

Pharmageddon, vakcinácizmus

Hogyan lehet egy győztes háborút megvívni? Ma háromféle háborút lehet vívni: hagyományos eszközökkel, a második lehetőség a nukleáris háború, a harmadik pedig a biológiai fegyverekkel megvívott háború. Az első kettő elpusztítja akkor is az infrastruktúrát, ha valamelyik fél győz. Ott marad egy majdnem teljesen elpusztított, nem működtethető világ. Vajon melyik az a háború, amellyel drasztikusan le lehet csökkenteni a népességet, a maradókat maximálisan kontroll alatt lehet tartani, nem pusztul el az infrastruktúra, valamint a legolcsóbb, és még üzleti alapon is nagy nyereséget hoz? Plusz moshatják kezeiket a kitervelői és végrehajtói, mert az emberek maguk írják alá a halálos ítéletüket, örömmel és dalolva? Természetesen ez a biológiai háború. Elég hozzá félelmet és pánikot kelteni, aztán ezt sulykolni nap mint nap, minden médiából ez folyjon, és az emberek rohanni fognak a "megmentő" oltásért. Ha pedig nem, ilyen és olyan intézkedésekkel rákényszerítik őket, ellehetetlenítik az egzisztenciájukat, tönkreteszik az életüket, kizárják őket mindenből. Persze nem tudható, mi van a vakcinákban (titkos), nem lehet tudni, mi folyik a kórházakban, irányításukat átveszi a katonaság (titkos), nincs utánkövetés az oltások mellékhatásairól vagy a halálozásokról (titkos), és tilos a boncolás a kórházakban. Ha olyan anyagot fecskendeznek be, amelyik csak lassan építi le az immunrendszert (ilyen pl. HIV-vírus), akkor a páciens még elélhet akár 10 évig is, vagyis még arra sem jön rá a nagyérdemű, hogy mibe is halt bele annyi sok ember. Ördögi, ugye?
 

 

"Mindannyian hallottunk a parancsnoki láncról. Az emberek általában katonai, vállalati, kormányzati hatalmi struktúrákkal kapcsolatban gondolnak erre a kifejezésre, pedig valójában az egész mai társadalomra érvényes. Talán igaz, hogy néhány elmebeteg őrült irányítja most a világunkat, de én nem tőlük félek. Az agymosott tömegektől félek, akik azon nyomban halálba küldenének, amint parancsot kapnak erre. A jóhiszemű ostobák csordájától félek, akik elhiszik, hogy az írott jog és a hatóság mindenáron követendő akár a nyilvánvaló erkölcs kárára. A történelem halálosztagait és koncentrációs táborait sohasem lázadók és szakadárok szolgálták. Azok irányították őket, akik a szabályokat követték." (idézet egy Sevaster által feliratozott videóagyagból)


(Itt egy fontos videó volt, amit máris eltávolítottak... no komment!)
 
"A "covid-szekta" az amerikai C. J. Hopkins írása 2020 októberében jelent meg. Hopkins szerint egy globális totalitárius rendszerváltás kellős közepén állunk, az emberiség történelmében először. A Covid-szektát azok alkotják, akik elhitték a hivatalos narratívát, ami nagyjából így hangzik: a WHO és a világ kormányai fáradhatatlanul törekszenek véget vetni a történelem legnagyobb járványának. A karantén, az üzletek bezárása, és az olyan előírások, mint a távolságtartás, a maszkviselés, a mozgás korlátozása mind hatékonyan előzik meg a kórházak túlterhelését, és az epikus mértékű kihalást. Az egyetlen reménysugár a halálos vírus legyőzésére az új, biztonságos oltóanyag és a lakosság minél előbbi átoltása. Bárki, aki kétségbe vonja ezt a narratívát, az vírustagadó-összeesküvés-hívő, aki kockára teszi a küzdelem sikerét. A Covid-szekta tagjai vakon bíznak a kinevezett egészségügyi szakértőkben, csakúgy, mint a rendszermédiában. De ha kicsit is olyan vagy, mint én, akkor pont ezeket az agymosottakat tartod az igazi globális veszélynek. A szekták hajdanában még olyan különcökből verődtek össze, akik saját telepeinken rejtőztek el a világ vizslató szemei elől, de Hopkins meglátása szerint, a Covid-korszakban ez a paradigma a feje tetejére állt, mert pont a Covid-szekta vált a domináns kultúrává. Akik pedig nem hisznek benne, mint én sem, ők lettek a kisebbség, és apró szigeteket alkotnak egy őrült bolygón. Hopkins szerint a totalitárius társadalom és szekták legfőbb ismérvei egy felülről diktált elmebeteg narratívához való tömeges igazodás, és az, hogy ez az elmebeteg narratíva paranoiára épül. Nem hajlandó kitenni magát sem a logika, sem a józan ész próbájának. A szekta tagjai a narratívában hisznek, és hitükben nem hajlandók magukat tényekkel megingatni. Ez a szektás indoktrináció 2020 elején vette kezdetét azzal, hogy egészen bizarr videók kerültek ki Kínából, az utcán összeeső járókelőkről, talpig védőöltözetben beavatkozó különítményekről, akik az utcán halomban elhullók eltakarításával próbálnak megbirkózni. Izolációs létesítményekről, túlterhelt kórházakról, elnéptelenedett városokról jelentek meg drónfelvételek. A halálos vírus egy természetellenes ugrással átkerült az embere a denevérről, állítólag. A vírus aztán szépen repülőre ült, és majdnem kiírtotta Olaszországot. 
 
 

 
Na és ekkor kapcsolt magas fokozatra az agymosási kampány, és az újkori történelemben először az üzleteket be kellett zárni. Bennünket pedig visszaparancsoltak a lakásainkba, ahol a TV, a rádió, a telefonunk mind milliós halálesetek képeivel riogattak. Ennek az első karanténfázisnak nem lehet eléggé túlbecsülni a mentális egyensúlyunkra a későbbiek kezeléséhez. "Rejtőzz el otthon, várj az utasításainkra, de legfőképpen rettegj, és rettegj!" Már az első karantén nagy lelki és fizikai stresszt okozott. Ez volt eddig a legnagyobb pszichológiai hadviselési akció az emberiség történetében, és azóta is Covid-hírekkel bombáznak minket a nap 24 órájában, minden nap. Hűtőkamionokról, tömegsírokról, sebtében emelt tábori kórházakról tudósítanak, olyan jelszavakkal, hogy védd meg a frontvonalban dolgozókat. Aztán próbáld meg összeegyeztetni az állítólag túlterhelt nővéri körében elharapódzó seggriszáló táncos kihívásával. A trükk bevált, a tudatalattinkba befészkelte magát a félelem mindentől és mindenkitől. A társas kapcsolatok korlátozása a manipuláció legősibb módszereinek egyike, ezért is korlátozzák minden szektában a tagok kapcsolatát a külvilággal, nehogy kitegyék magukat ellentmondó nézeteknek. A szabályok állandó változásai sem véletlenek, mert a szektavezérek is megkövetelik a hívektől a korábbi szabályok megtagadását, és az újak vakon követését. Engedelmességi próbák, amik kognitív zavart keltenek. Mert a narratívák nem a logikára épülnek, hanem a hitre, a szabályok vakon követésére. Háborús időkre jellemző módon szlogenek folyamatos sulykolásával alakítják ki a korszellemet úgy, hogy kitöltse a narratíva által le nem fedett réseket. Bűntudat keltésével manipulálnak, abszurd áltudományos cikkekkel, megfizetett celebek reklámjaival befolyásolnak. A tudomány és a tények nem számítanak többé, legalábbis a Covid-szektának már nem. A 2020 halálozási adatok megfelelnek a korábbi évekének, de a Covid-narratíva pszichotikus alapokra épül, elfogadása hit kérdése, és nem a tényeké. Titkolózás mindenütt, katonai hatalomátvétel, a vakcinagyártók, a kormányok, az orvosok semmiért nem vállalnak felelősséget. Nem tudni, mi van a vakcinákban, de te írd alá a beleegyezési nyilatkozatot, így minden felelősség csakis a tiéd. Az igazi veszélyt a társadalom két csoportra szakadás jelenti. Oltottakra és nem oltottakra. És ha nem ébredünk időben, a Covid-szekta szakadékba vezeti a járgányunkat. És még a benzint is mi fogjuk fizetni." (idézet egy videóanyagból)
 
Dr. Mike Yeadon, a Pfizer korábbi elnökhelyettese és tudományos igazgatója arra figyelmeztet, hogy a pokol kapujában állunk: https://www.bitchute.com/embed/e72i82XD1mNF/

2021. augusztus 20.

azt is tudja, hogy tud, és hogy hogyan tud


   Az ébrenléti állapot erőltetett fenntartása néhány napon keresztül, amelyet nem szakít meg időközben alvás, rendszerint vad hallucinációk és hátborzongató víziók kialakulásához vezet a gyakorlatlan és képzetlen átlagember esetében, de bizonyos megvilágosító jellege lehet egy előrehaladottabb ember esetében.
   Ha el tudnánk magunkat szakítani a testközpontú álláspontunktól, amely materialista illúziók tudat alatti áldozataivá tesz bennünket, meg tudnánk érteni, hogy itt, az alvásban további bizonyítékot találnánk arra, hogy a világ mentálisan alkotott valami.
Mivel amikor egy gondolat fölmerül, amikor a tudat működik, mind az ébrenlét, mind pedig az álomvilág létezik a számunkra. Gondolataink az ébrenléttel születnek és az alvással megszűnnek. Számunkra a világ léte gondolatainkkal kezdődik és fejeződik be. Ha álmunkban látjuk a világot, ez azért van, mert a világ gondolatban létezik gondolataink még aktívak. Ha nem látjuk a világot a mély alvásban, ez azért van, mert a gondolatok már nem aktívak, és a világ, lévén csak egy gondolat, következésképpen nem létezhet számunkra, Így az elmének egy világ alkotásában való közreműködése kimutatható. Az individuális lény ötféle érzékeléssel kelti életre, és így ébrenléti vagy álomvilágot tapasztal, de amikor megszűnnek a gondolatok, az alvás tudat alatti állapota következik, amikor is nincs észlelés, következésképpen számára nincs világ sem.
   És nekünk képesnek kell lennünk, hogy elfelejtsük a világot. Vannak órák, amikor minden észlelés kínszenvedést jelent. Az alvás természetes kívánság minden teremtmény számára. Jól ismerjük a nyugalmat és a felüdülést, az erőt és a megerősödést, amit az alvásból meríthetünk. Még a tudatlan állatok is elhúzódnak, ha betegek, és alszanak, hogy új erőt gyűjtsenek. Amikor a fizikai szenvedés tetőfokára érkezik, egy sebesült ember öntudatlanná válhat, akaratlanul is az alvás állapotába – mint végső menedékébe – kerül.
   Az alvással az ember nemcsak fizikai fájdalmát felejti el, hanem a lelkieket is. Tudjuk-e kellőképpen értékelni a Természetnek ezt a különös ajándékát? A napi zaklatottság szinte elviselhetetlen lehet, de biztosak lehetünk, hogy ha elalszunk, az összes gondunk, bajunk úgy eltűnik, mintha sohasem lettek volna. Igazuk van a szkeptikusoknak, amikor azt panaszolják, hogy a Természet mindig kegyetlen, „foga és körme vértől vörös”?
   Sokan vannak, akik az alvás óráit úgy tekintik, hogy ezzel megrövidül az ébrenléti aktív tevékenységük ideje, és sajnálják rá az időt. Ezeknek a személyeknek fontolóra kellene venniük – különösen ha a kimerüléstől idegösszeomlást vagy más hasonlót kapnak a túlhajszolt élet következtében –, hogy az alvás nemcsak azért van, hogy lehetővé tegye az ébrenlétet, hanem kifejezetten az ébrenlétért van. Az alvás elsősorban azért van, hogy a személyiség egy időre visszatérhessen személytelen forrásába. Az alvás fő értéke elsősorban abban a szellemi felüdülésben van, ami az alvás természetes következménye. 
   Az alvásból mindig felfrissült és békés érzésekkel ébredünk fel. Ennek az állapotnak intenzív boldogságából kapunk ízelítőt, amikor felébredünk. Alvás idején az elme egyik gondolatról a másikra való csapongása szünetel. Megtanulhatjuk belőle, hogy a Természet azért is adományozza nekünk az alvást, hogy szabadítsuk meg magunkat szűnni nem akaró gondolataink zsarnokságától. 
   Amikor elalszunk, az elme gondolatoktól mentes állapotába lépünk, amely tudatunk valódi eredete. Mind a test, mind pedig a világ gondolata, amely tudatunkat ilyen vasmarok-szorításban tartotta, az alvásban megszűnik.
   Nézzük meg most közelebbről azt a különös tényt, hogy amikor figyelmünket pl. teljesen egy könyv olvasására fordítjuk, ugyanakkor visszavonjuk minden másról, pl. arról a székről, amelyen éppen ülünk. A következmény az, hogy olvasásunk teljesen koncentrált lesz, a szék pedig megszűnik lenni számunkra. A figyelembe nem vett valójában nem ismert. Egy egyszerű mindennapos példa, de rendszerint nem tulajdonítunk jelentőséget neki. Az illúziók vizsgálatakor azonban láttuk, hogy mennyire jelentős ez a tény. De most tovább is mehetünk. A nap folyamán figyelmünket a külvilág köti le, és ennek vagyunk tudatában; alvás közben azonban nincs ilyen erőfeszítés, és a világ eltűnik, nem létezik számunkra. Van valami, ami valóságot kölcsönöz – ha időlegesen is – a világnak azon puszta tény által, hogy lehetővé teszi, hogy észlelhessük. Ez a valami az elme.
   Ha a világ mentálisan szerkesztett valami, és ha valódiságát az elmétől nyeri, akkor, mivel az alvás olyan állapot, ahol minden mentális szerkezet eltűnik, ahol minden tárgyi tapasztalat föloldódik, és ahol minden idea eltűnik, ebből az következik, hogy az elme itt saját természetes valójába, saját eredeti állapotába húzódik vissza. 
   Már tudjuk, hogy az elme az az elv bennünk, ami valójában lát, hall, ízlel, érez és gondolkozik, mindezek olyan tevékenységek, amelyeken keresztül az ébrenléti és álomtudatban kinyilvánítja magát, de mindazonáltal ezekkel nem merül ki teljes lehetősége. Meg kell értenünk, hogy ugyanaz az elme alvás idején még mindig jelen van, bár a felsorolt tudatféleségek nincsenek jelen. Az ébrenléti, álom és az alvás alatti való valójában nem 3 individuális lény, egymástól természetileg elkülönülve.
Amikor közülük csak az egyik van jelen, a másik kettő pedig távol van tőlünk, ez nem változtatja meg azt a tényt, hogy csak egy és ugyanaz az elme fejeződik ki három különböző állapotban. És mivel ez mindig jelen van, mivel az elme folytonosságában nincs megszakítás, ezért van valóságérzésünk, amikor ébren vagyunk vagy álmodunk. Milyen fontosnak és értékesnek kell is azért lennie számunkra!
   Létének alapjába alvásunk alatt valóban és ténylegesen is mélyebbre merülünk, és közelebb jutunk legbelső valóságához. Így e metafizikai álláspontról tekintve az elme e harmadik állapota a legértékesebb, de a gyakorlati, prózai szempontból nézve a legkevésbé értékesnek látszik. Mert mit ér, ha valaki milliomos, ha ugyanakkor nincs tudatában ennek a ténynek? Az alvás megszabadít bennünket minden félelmünktől és fájdalmunktól, amelyek életünket beárnyékolják, de ugyanakkor megszabadít a reményektől és örömöktől is, amelyek az életet széppé teszik. Az ember itt megszűnik kizárólag csak a testével azonosítani magát. De megszűnik minden mással is azonosítani magát. Természetesen az ilyen tudat még nem lehet a végső állapot. Milliók merülnek éjszakánként ilyen alvásba, filozófiailag azonban nem lesznek bölcsebbek tőle másnap, amikor elmúlik az alvással járó békéjük, és ismét magukra veszik aggodalmaikat. 




   Az alvás valóban az utolsó állapot lenne, amely az emberiség előtt nyitva áll? Időszakos jellege arra utal, hogy másutt kell keresnünk. A filozófia arra tanít bennünket, hogy a Természet az alvást azért adta, hogy közelebb kerülhessünk az elme valóságához, az alvásba azonban az ember magával viszi még földi vágyainak mély mentális benyomás-csírait, erős érzelmi hajlamait, amelyek a fizikai élethez kötik, valamint azokat az erőteljes egoista kötöttségeket, amelyek a legtisztább elme szabadságában és teljességében nem létezhetnek. Mivel az ember még nem szerezte meg a jogot, hogy saját, személyes erőfeszítésével szabaduljon meg ettől a kötöttségtől, ezért a Természet nem engedélyezi, hogy ennek az alvás alatti gondolatmentes szabadságnak a tudatát sokáig élvezze. Az alvás tapasztalatából azt szűrheti le az ember legjobban, hogy tovább kell még haladnia.
   Nem célzás-e ez az ember részére, hogy ha gondolatait akarattal a lehetséges legnagyobb mértékig lecsökkentené – megközelítve ezzel ébrenlétében az alvás állapotát –, és ha mindezt teljes intellektuális megértéssel tenné, akkor tudatosan ugyanama a boldog, nyugodt állapotra jutna? A könyv végén leírt néhány magasabb jógagyakorlatnak éppen ez a racionális alapja. Vitathatatlan tény ui., hogy sok bajunk és legtöbb illúziónk gondolatainkból származik. Ezeknek a bajoknak és illúzióknak a zsarnokságától ezért olyan mértékben tud megszabadulni az ember, amilyen mértékben lerázta magáról gondolatainak zsarnokságát – feltéve, ha mindezt megfelelő, intelligens megértéssel teszi. Az ilyen szellemi csöndben béke, gyógyulás és szabadság található.
   Az ilyen felsőbbrendű szellemi csöndet azonban nem szabad összetéveszteni egyfajta – a jógában még kevésbé járatosak között olyan népszerű – közönséges csönddel, amelyet a szokásos módszerek alkalmazásával lehet nyerni. Valóban ezek a módszerek is hozzásegítik az embert a szellemi csendhez, de semmi mást nem adnak. A filozófiai tanuló által keresett állapot lényegesen magasabb rendű ennél; itt az ember nemcsak hogy megismeri önmagát és a világot, hanem azt is tudja, hogy tud, és hogy hogyan tud. Ez egy felnőtté vált misztikus tapasztalat, amely hozzásegíti az embert, hogy teljes megértésre jusson mind magát, mind pedig a világot illetően. Úgy viszonyul csak a meditációval elérhető átlagos szellemi csendhez, ahogy egy felnőtt ember hasonlít gyermekkori tudatlan énjéhez. Valójában az ébrenléti, álom és alvásállapoton túl levő rejtélyes negyedik állapot az, amelynek elérése és megszerzése az eszmélő ember végső célja. Amit tudat alatt az alvás idején tapasztal, ébrenléte folyamán tudatosan is tapasztalhatná. Bár mindenki előtt nyitva az út, mégis ténylegesen csak kevesen vannak, akik megszerzik, mivel mindig is kevesen vannak azok, akik a keresésnek ezen az útján elindulnak. Ez az állapot mentes minden megszakítástól és változástól, ami a másik három velejárója; minden időben és helyen megmarad: akár ébren vagyunk, akár alszunk vagy álmodunk, és mivel túl van az alvás öntudatlanságán, nevezhető egy transzcendentális állapotnak is. Az ilyen állapot túl van az átlagos megértésen, mivel a mély alvás és a teljes tudat egységét jelenti.
   A három állapot: az ébrenléti, álom és alvás nem elég. Az emberiségnek meg kell szereznie a lehetőséget, hogy túljusson rajtuk; hogy a Természet összezárt markából kicsikarja magának a negyediket, azt, amely az előző hármat fölülmúlja. Kifejezhetetlen boldogsága potenciálisan adva van mindenki számára, de csak kevesen vannak és voltak is mindig azok, akik vállalkoztak arra a nehéz feladatra, hogy elérjék és kitapossák mások számára is a hozzá vezető utat. E három állapot belső jelentésén való elmélkedéssel juthatunk el ténylegesen e rejtélyes és titokzatos negyedik állapot megértéséig. Mélyen bennünk mindig jelen van, valójában soha nem vagyunk távol tőle, még ébrenlétünk legaktívabb perceiben, vagy legmélyebb alvásunk idején sem.
Most már talán megérthetjük, miért veszítjük el tudatunkat az alvás idején. Az elme természetes állapota ui., amelyhez az ember visszatér, olyan vibrációs tartománnyal rendelkezik, amely jóval túlnyúlik az ébrenléti tartományon. Ez utóbbit egy erős, magnetikus erő periodikusan befelé vonja létének legbensőbb része felé, de tartományát képtelen olyan mértékben kiszélesíteni, hogy e negyedik állapotnak szélesebb tudatát megragadhassa. Következésképpen öntudatlanságba esik, és az alvás állapotába megy át. Ahogyan az alvás alatt korlátozott léte időszakosan szünetel, természetes, hogy később tagadni fogja, hogy valamilyenfajta tudat egyáltalán létezett az alvás folyamán. Ebben az állapotban van az elme a saját tiszta állapotában. Itt az elme van, nem pedig valami más. A negyedik állapot az elme-esszencia zavartalan és töretlen tudata.
   Talán egy kicsit világosabb lesz most, miért mondtuk az előző fejezetben azt, hogy az emberiség a teljes szellemi megismerésére csak e fizikai világ teljes tudatában juthat, vagyis csak az ébrenléti állapotban. Minél jobban koncentrálja a figyelmét, annál élénkebbek lesznek a létrejövő szellemi képek. Az ilyen koncentráció a legnagyobb mértékét csak ébrenlét alatt érheti el, és ez az egyik magyarázata annak, hogy a földi élet miért látszik számunkra sokkal valódibbnak, mint bármi más. Ez a mi földi életünknek az óriási jelentősége, amelyet sok misztikus tudatlanul illúziónak minősít, sok aszkéta pedig gonosznak és rossznak; pedig legmagasabb rendeltetésünk kiteljesítése itt lehetővé válik. Itt ui. az intellektuális gondolkodó tudat a legszélesebb területén működhet, míg az alvás alatt egyáltalán nem működhet. Az elme rejtett valójával való belső összekapcsolásunk, állandó jelenlétéről való tudásunk rendszerint itt hozható teljes napvilágra. A fizikai világ tehertétel, nehézség. Fel kell ismernünk az élet igazságát azalatt, amíg testben élünk: ennek az igazságnak a megismerésére pedig sem az alvás, sem az álom nem a megfelelő állapot.
   Így a transzcendentális negyedik állapot magában foglalja az előző hármat, és ezért az egész életet felöleli. Csak az mondhatja magát joggal igazi filozófusnak, aki ezt megszerzi és eléri. Erről az állapotról azonban nem szabad azt gondolni, hogy pusztán csak intellektuális; ellenkezőleg, ez az állapot mély, misztikus belső meglátás.
 
Paul Brunton: Az Önvaló Bölcsessége (A tudat negyedik állapota c. fejezet)

2021. május 16.

Upanisad történetek

Figyelemre méltó előadás-sorozat. Ez csak az egyik darabja, de érdemes mindegyiket meghallgatni. Az előadó Tenigl-Takács László.

"Az Upanisad történetek hat előadása révén a kedves érdeklődő betekinthet a Buddha korát megelőző, illetve az azzal egy időben kibontakozó bráhmanikus filozófia legfontosabb tanításaiba. Az elemzett szövegek az upanisadokból valók, melyek több fordításban is elérhetők már magyar nyelven, részint könyvalakban, részint az interneten. Az előadásokat Tenigl-Takács László, A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola egyik alapítója, a Főiskola tanítója tartja."

A sorozat összes videója megtekinthető itt: https://www.youtube.com/playlist?list=PLYyOsbZGeg-oVCw2LBp9v64AdpmtumuME