a Guadalupei Szűz


   A guadalupei jelenésről szóló első beszámolók szerint Juan Diego, egy közrangú, megkeresztelt indián 1531. december 9-én - mindössze egy évtizeddel azután, hogy a spanyolok elfoglalták Tenochtitlánt - találkozott a Szűzzel a Tepeyac dombon, ahol egykor az ősi azték (mexika) templom, a Tonantzin Coatlicue (a földanyaistennő, élet és halál ura) állt. A Szűz navatl nyelven azt kérte, azon a helyen építsenek apátságot, de amikor Juan Diego ezt elmondta Juan de Zumárraga püspöknek, az valamilyen csodás jelet kért a történet igazolására. Ekkor a Szűz azt mondta Juan Diegónak, gyűjtsön virágot a dombról. Tél volt, amikor nem nyílnak virágok, az indián mégis rózsákat talált és tilmájába gyűjtötte, majd átadta őket a püspöknek. Amikor a rózsák kihullottak a lepelből, a ruhán ottmaradt a Guadalupei Szűz képének lenyomata. 






   Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól 20 kilométernyire északra. Földművelő volt. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin, ami nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.
Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. II. János Pál pápa 1990-ben boldoggá, 2002. július 31-én pedig szentté avatta Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában. Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.
   A képen a Szűz a Hold fölött áll, mintegy legyőzve azt, közben a Nap felé emelkedik, hogy elérje lehetőségeinek a Nap által képviselt teljességét. A "Mexico" szó egyébként a navatl metztli, xictli és co szavakból származik, melyek jelentése: Hold, köldök, hely. Együttes jelentésük a "Hold köldökének helye". Ez az álmodók földje, és azoké, akik álmodás közben is éberek. Őseik hite szerint a Földön minden embernek az a küldetése, hogy legyőzze a hagyomány által a "Hold láthatatlan börtönének" nevezett sötétséget.
   Maga a „Guadalupe” név eredete vitatott. Egyes feljegyzések szerint maga a Szűz nevezte így magát egyik megjelenésekor, más elméletek szerint eredete a navatl Coatlaxopeuh név, amelynek jelentése „aki eltiporja a kígyót”. Mások szerint azonban ha a szónak lehettek is volna azték nyelvű asszociációi, végső eredete az arab-latin „Wadī Lupum” kifejezés, azaz „a farkas völgye”.






   Rengeteg helyen említik a kép csodás jellemzőit, például a tilmán található festés „a szövet felett lebeg”. Félreértés ne essék: vannak kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatására keletkeztek, és a felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag.
Dr. Adolfo Orozco, a Mexikói Nemzeti Egyetem fizikusának beszámolója szerint nincs természettudományos magyarázat a tilma megmaradására. 10 év alatt tönkremennek a hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn. Például az az 1789-ben készített másolat, amit az akkori legfejlettebb technológiával készítettek és védő üveg mögé helyeztek, teljesen kifakult 8 év alatt. Ezzel szemben az eredeti, védelem nélkül kihelyezett tilmát nem károsította az UV-sugárzás, a sós-nedves levegő és a közelében meggyújtott megszámlálhatatlanul sok gyertya.
A tilma ma is megvan. „Az agáve-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét, amint annak természetes úton történnie kellett volna."






   A kép a mexikói mindennapok része: a házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Az eredeti tilma zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

(Forrás: Wikipédia, Magyar Kurír, Sergio Magaña Ocelocoyotl: A tolték titok)

Megjegyzések