Azok, amik





A szappanbuborékok, amelyeket ez a kisgyerek
A maga mulatságára szalmaszálból ereget,
Áttetszőségükben egész filozófiai rendszert teremtenek.
Átlátszóak, haszontalanok és múlandóak, mint a Természet,
A szemnek szólnak, mint általában a dolgok,
S légies gömbölydedségükkel
Egyértelműen azok, amik,
És senki, még az őket fújdogáló gyerek sem
Akarja, hogy többek legyenek, mint aminek látszanak.


És néhányuk már alig kivehető a fényességes égben.
Olyanok, akár a szellő, mely épphogy érinti
                                                        a virágokat s tovalibben,
Csak azt tudjuk róla, hogy elleng,
Mert valami könnyűvé válik bennünk,
És mindent pontosan olyannak fogad el, amilyen.

(Fernando Pessoa: As bolas de sabão que esta criança)



Megjegyzések

Névtelen üzenete…
Máté 18:1 Abban az órában a tanítványok odamentek Jézushoz és azt kérdezték: „Ugyan ki a legnagyobb a mennyek királyságában?”

Máté 18:2 erre magához hívott egy gyermeket, közéjük állította

Máté 18:3 és így szólt: „Bizony azt mondom nektek, ha meg nem fordultok, és olyanok nem lesztek, mint a gyermekek, még csak be sem mentek a mennyek királyságába.

"Ahol megvalósul a teljes üresség,
ott a nyugalom tisztán megmarad,
minden növekszik a maga rendjén,
az örök áramlásban körbe-halad.
Minden virul, terem,
s a kezdethez visszatér szüntelen.
A kezdethez visszatérés: a béke.
A béke: az élet visszatérte.
Az élet visszatérte: állandóság.
Az állandóság tudása: világosság.
Az állandóság nem-tudása: vakság, zűrzavar.
Aki az állandót ismeri, bölcs lesz,
aki bölcs lett, igazságos lesz,
aki igazságos lett, király lesz,
a király az eget követi,
az ég az út-at követi,
az út örökkévaló,
és minden rendjén-való."