Bebo Valdes & Diego El Cigala

Fény (3)

• https://www.youtube.com/watch?v=XUdXf7l8AY4
• https://www.youtube.com/watch?v=b36zN6HOFbQ
• A magyar táltos

Kapcsolódik: Nem kitalált meséket követve

 

Fény (2)

Jézus mondta: Tüzet vetettem a világra, és lám, őrzöm azt, amíg az ég.

A tanítványai mondták: Mutasd meg nekünk a helyet, ahol vagy! Mivel szükség nékünk, hogy kutassunk utána. Mondta nekik: Akinek van füle, hallja! Fény van egy fénylény belsejében, és megvilágítja az egész világot. Ha nem világítaná meg, sötétség lenne.

(Tamás 9, 24)

Az Átman az Élő Láng (Purusa). Ez a láng az, ami a szívben egy kicsiny, rejtett barlangban lakik. Szimbóluma a lángoló szív, s ebben a formájában a világ minden népe ismeri. Ez a Lángoló Szív az éberség.

(Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I.)

• fény (1)

Az abszolút titokzatos társaság

   Lámed-váv cádikim, héber nyelven: 36* igaz ember. A szó magában is 36-ot jelent, lévén a héber írásjegyek mindegyike egy-egy számnak is megfelel. A Zohár és a Talmud szerint ez azon igaz emberek száma, akik vállán nyugszik a világ.

   A héber misztika szerint minden nemzedékben él 36 olyan ember, akiknek érdemei miatt Isten fenntartja a világot. Mindegyikük roppant szegény, sanyarú sorsú, észrevétlenül élő ember, akik a többiek közül mindössze jámborságukkal tűnnek ki. Egyes Talmud-magyarázók szerint ők azok, akik a világ bűneiért még életükben szenvednek.

   A prágai Löw rabbi (a Gólem legendás megalkotója) így ír róluk: „Amikor a lámed vovok egyike meghal, s lelke a mennybe száll, a Mindenható tízezer éven át melengeti kezében, hogy a szenvedés jege leolvadjon róla.”

   Az ókorban már feljegyezték létezésüket. Nem ez a legbonyolultabb körülöttük, hanem az, hogy ők igazak, ráadásul egyikük sem tudja magáról, hogy az. Azt, hogy ki ez a harminchat ember, senki sem tudja. A hagyomány szerint sem maga az illető, sem a kortársai nem tudják, hogy ő azok közé tartozik, akiket utólag majd a hagyomány a 36 igaz közé sorol. Ki az igaz? A zsidó hagyományban a személyes kiválóságnak három formája van. 

   Ha a zsidó hagyomány köréből kilépünk, akkor azt kell mondani, hogy az, hogy 36 becsületes ember tartja fenn a világot, egyszerűen annyit jelent, hogy a becsületes embereken áll a világ. Ennek végül is pedagógiai jellege van, mert senki sem tudhatja, hogy a világ nem az ő életvitelén, magatartásán áll vagy bukik-e. Azt a felelősséget, hogy kidől a világ egyik oszlopa, egy vallásos ember, vagy egy felelős ember nem vállalhatja magára.
   Minden erőddel ügyeljél az erkölcsös életre, az etikus viselkedésre, mert rajtad múlik a világ sorsa, és valójában rajtad is múlik. Élj becsületesen, és nem kell nagy ügyet csinálni abból, hogy becsületes vagy, mert ez magától értetődő, mert minden ember becsületes élete - de fordítva is igaz : tisztességtelen élete - az egész világ sorsát befolyásolja. 

   Azt tehát, hogy kik ők, csak az Örökkévaló tudja. Ez a rejtett tudás, a misztika. A 36 igaz ember az abszolút titokzatos társaság. Aki azon gondolkodik, hogy ő ilyen vagy olyan becsületes, már öntetszelgő, és ezzel diszkvalifikálja magát. Magától értetődően kell becsületesnek lenni. A világot minden ember magatartása befolyásolja. 

*A 36-os számnak mélyebb gyökere van: az ókori egyiptomi naptárszámításra megy vissza. Ezt vette át a zsidó misztikus hagyomány, ezért beszél 36 igaz emberről.

(Forrás: Wikipédia, A 36 igaz ember)

Ennél több nincs

... mert: a valóságot megállapítani csak megismeréssel lehet

   A hindu hagyomány a primordiális embert nem nevezi el. Többnyire csak úgy hívják, mukti, s ez a szó megszabadultat jelent, körülbelül olyan értelemben, mint a görög elutherosz, aki éppúgy jelent megváltottat, mint szabadot. Nem a társadalmi berendezkedéstől való szelíd elszakadás és jóindulatú közöny az, ami jellemzi, nem az, hogy elsietett megváltáseszmét nem hirdet, nincs benne üdvkényszer, prófétikus egzaltáció, átkozódás, felháborodás és szitok. A társadalomban nem tagadóan áll, hanem szabadon. Nem ő van a társadalmon kívül, hanem a társadalom van valamin kívül, ami a társadalomnál fontosabb.

   Legkevésbé sem bölcs. Mély humánum. Olyan mély humánum, amely fölfelé és lefelé ismeri határait, és azokat megtartja. Az ember oly mértékével rendelkezik, amelyről első tekintetre mindenki látja, hogy a valóságtól hajszálra sem tér el. 

   Ami Indiában lényeges, az ebből a forrásból fakad. Kétségtelen, hogy az ember lényének örök és halhatatlan és isteni voltáról szóló tudás más hagyományokban is a legfontosabb.  ... De... valahol mindegyik elcsúszik egyfajta pszeudohumánum felé, főként, ha az igazság praktikuma téveszti meg. Megcsúszik a prófétizmus felé, a misztika felé, a tudás felé, a vezeklés felé, amelyek a legjobb esetben a megszabadulás felé vezető utak, többnyire azonban csapdák.

   A mukti a világban nem negatívan áll, hanem szabadon. A megszabadulás nem függ kaszttól. A megszabadulás nem függ jócselekedetektől. A megszabadulás nem függ kortól és nemtől és fajtól és képességektől. A megszabadulás mindenki számára minden pillanatban lehetséges és nyitva áll. Hogyan szabadulhatsz meg? Ha megérted, hogy lényed isteni. Aham Brahma aszmi. Én brahman vagyok. Ilyen egyszerű? Igen, ilyen egyszerű. Ez a világon a legegyszerűbb, ez a valóság felismerése, és ez a legkönnyebb. És ha megszabadultál, maradsz ember, nem hívnak sem szentnek, sem igaznak, se bölcsnek, se hatalmasnak, csak egyszerűen szabad vagy, és semmi több, de tudod, hogy ennél több nincs.

(Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I., Szánkhja-káriká, részletek)

• Nézni és látni
• Nirvána

Vannak kék egeim (és persze völgyek)

a Guadalupei Szűz

   A guadalupei jelenésről szóló első beszámolók szerint Juan Diego, egy közrangú, megkeresztelt indián 1531. december 9-én - mindössze egy évtizeddel azután, hogy a spanyolok elfoglalták Tenochtitlánt - találkozott a Szűzzel a Tepeyac dombon, ahol egykor az ősi azték (mexika) templom, a Tonantzin Coatlicue (a földanyaistennő, élet és halál ura) állt. A Szűz navatl nyelven azt kérte, azon a helyen építsenek apátságot, de amikor Juan Diego ezt elmondta Juan de Zumárraga püspöknek, az valamilyen csodás jelet kért a történet igazolására. Ekkor a Szűz azt mondta Juan Diegónak, gyűjtsön virágot a dombról. Tél volt, amikor nem nyílnak virágok, az indián mégis rózsákat talált és tilmájába gyűjtötte, majd átadta őket a püspöknek. Amikor a rózsák kihullottak a lepelből, a ruhán ottmaradt a Guadalupei Szűz képének lenyomata. 

   Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól 20 kilométernyire északra. Földművelő volt. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin, ami nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.

Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. II. János Pál pápa 1990-ben boldoggá, 2002. július 31-én pedig szentté avatta Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában. Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.

   A képen a Szűz a Hold fölött áll, mintegy legyőzve azt, közben a Nap felé emelkedik, hogy elérje lehetőségeinek a Nap által képviselt teljességét. A "Mexico" szó egyébként a navatl metztli, xictli és co szavakból származik, melyek jelentése: Hold, köldök, hely. Együttes jelentésük a "Hold köldökének helye". Ez az álmodók földje, és azoké, akik álmodás közben is éberek. Őseik hite szerint a Földön minden embernek az a küldetése, hogy legyőzze a hagyomány által a "Hold láthatatlan börtönének" nevezett sötétséget.

   Maga a „Guadalupe” név eredete vitatott. Egyes feljegyzések szerint maga a Szűz nevezte így magát egyik megjelenésekor, más elméletek szerint eredete a navatl Coatlaxopeuh név, amelynek jelentése „aki eltiporja a kígyót”. Mások szerint azonban ha a szónak lehettek is volna azték nyelvű asszociációi, végső eredete az arab-latin „Wadī Lupum” kifejezés, azaz „a farkas völgye”.

   Rengeteg helyen említik a kép csodás jellemzőit, például a tilmán található festés „a szövet felett lebeg”. Félreértés ne essék: vannak kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatására keletkeztek, és a felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag.

Dr. Adolfo Orozco, a Mexikói Nemzeti Egyetem fizikusának beszámolója szerint nincs természettudományos magyarázat a tilma megmaradására. 10 év alatt tönkremennek a hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn. Például az az 1789-ben készített másolat, amit az akkori legfejlettebb technológiával készítettek és védő üveg mögé helyeztek, teljesen kifakult 8 év alatt. Ezzel szemben az eredeti, védelem nélkül kihelyezett tilmát nem károsította az UV-sugárzás, a sós-nedves levegő és a közelében meggyújtott megszámlálhatatlanul sok gyertya.

A tilma ma is megvan. „Az agáve-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét, amint annak természetes úton történnie kellett volna."

   A kép a mexikói mindennapok része: a házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Az eredeti tilma zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

(Forrás: Wikipédia, Magyar Kurír, Sergio Magaña Ocelocoyotl: A tolték titok)