"jószándékkal van kikövezve"

307. Nyakában sárga köntössel sok erkölcstelen életű
pokolban születik majd meg, oda juttatják tettei.

311. Ahogy a rosszul megmarkolt sásfű megvágja a kezet,
a rosszul élt szerzetesi élet pokolra juttat el.

(Dhammapada, az erény útja - a Pokol)





    Sajnos újabb álarc hullott le.


Egy nemrégiben adott előadásában a Dalai Láma kitért a közelmúltban a buddhista közösségben történt botrányokra is. Júliusban a tibeti tanítót, Szögyal rinpocsét tanítványai régóta tartó visszaélésekkel vádolták meg. Erre válaszképp a rinpocse bejelentette, hogy visszavonul a tanítástól. A Dalai Láma így beszélt az esetről: “Szögyal rinpocse, aki jó barátom, megszégyenült.”

Őszentsége a tibeti kolostorokban történő kihágásokat Tibet hagyományos feudális rendszerének tulajdonítja. Azt tanácsolta a buddhistáknak, hogy ne fogadják el vakon azt, amit a tanítójuk mond. “Ez nagyon nagy hiba lenne” mondta.

Őszentsége rávilágított, hogy a Buddha azt tanította, meg kell vizsgálni a hallottakat, és ha azok károsak, el kell vetni őket. “Ha ellentmondást tapasztalsz, nem szabad követned a gurúd tanítását. A Dalai Lámáét sem.” Mondta Őszentsége.

Azt tanácsolja, ha visszaéléseket tapasztalunk, beszéljünk ezekről. “Ezek az emberek nem a buddhista utat járják, nem a Buddha tanításait adják tovább. Csak egy dolgot tehetsz: elmondod mindenkinek. Elmondod az újságban, a rádióban. Nyilvánosságra hozod.”
Őszentsége szerint a rossz tanítók el tudják hessegetni a buddhista érveket az etikus viselkedésről, de azzal már meggyűlik a bajuk, ha az arcuk bekerül az újságba.

Forrás: Buddha FM

A farizeus morál a hírben, tekintélyben, vagyonban, hatalomban való gyarapodásnak önvédelmi stratégiája, hogy az ember szociális súlyát megőrizze. Az ember azt akarja, amit nem lehet, egyszerre az életben győztesnek és emberileg igaznak lenni. Nem vemhes szamarat vemhesnek eladni nem lehet, mert az vásári trükk, gazdasági sérelem, a szocialitás síkján lezajlott egyszerű csalás és jogi eset. A farizeizmus azzal, hogy kizárólag világi gyarapodásra épített életrendjét morális képmutatással fedezi és nemcsak meg akar gazdagodni, hanem intakt fensőbbség látszatában kíván élni, az nem trükk, és nem csalás és nem jogi eset, de még csaknem is immoralitás, hanem léthazugság, mert nem tárgyi tény, hanem lényének valódi arca felől téveszt meg. A farizeizmus nem társadalmi és nem morális romlottság, hanem organizált létkorrupció. A farizeizmus az antikrisztusi egzisztencia legelső és legáltalánosabb megnyilatkozása. (Hamvas Béla: Az Antikrisztus)


Megjegyzések