a sivatag ajándékáért hálával tartozik az ember

A sivatag lába a szárazság,
a sivatag lába nyomot hagy,

a sivatag dereka a meleg,
a sivatag dereka otthonos,

a sivatag mellkasa a hideg,
a sivatag mellkasa idegen,

a sivatag keze a szél,
a sivatag keze mindenhová elér,

a sivatag szája a homok,
a sivatag szája mindig beszél,

a sivatag tekintete az éjszaka,
a sivatag tekintete mély,

a sivatag homloka a nappal,
a sivatag homlokán világosság fészkel,

a sivatag bánata a felhő,
a sivatag bánata múló,

a sivatag öröme a kék ég,
a sivatag öröme tartós,

a sivatag ajándéka a tágasság,
a sivatag ajándékáért hálával tartozik az ember.

a sivatag élőlény,
a sivatagot a Teremtő teremtette,
a sivatag becsületes, szerény és őszinte,
a sivatag becsületességével, szerénységével és őszinteségével védelmet
nyújt a hopiknak a becstelenség, hivalkodás és képmutatás ellen.

Meztelenül, arccal keletnek,

állnak az oltár előtt a beavatottak,

állnak a tűzgödör mellett,
állnak a visszafojtott sötétben,
állnak látásuk vizében,

állnak a lét kettős félkörén,
állnak a születés és halál között,
állnak egyszerre két helyen:
állnak a felső világban,
állnak az alsó világban.

A kivába létrán jutsz le,
jófajta ciprusból van,
sima, erős, egyenes,
nem szeged nyakad,
ha fokról-fokra haladsz.

A feljövetel útja hosszú is meg rövid is,
a feljövetel útja távoli is meg közeli is,
a feljövetel útja széles is meg keskeny is,
a feljövetel útja sima is meg göröngyös is,
a feljövetel útja száraz is meg sáros is,
a feljövetel útja népes is meg kihalt is,
a feljövetel útja meleg is meg hideg is,
a feljövetel útja benti is meg kinti is,
a feljövetel útja nyitva is meg zárva is,
a feljövetel útja világos is meg sötét is,
a feljövetel útja néma is meg beszédes is,
a feljövetel útja nyugodt is meg viharos is,
a feljövetel útja új is meg régi is,
a feljövetel útja egyszerű is meg bonyolult is,
a feljövetel útja otthonos is meg idegen is,
a feljövetel útja édes is meg keserű is,
a feljövetel útja véges is meg végtelen is,

a feljövetel útja ellentéteket egyesít magában,
és a kiválasztottak az ellentétek létrafokain jutnak át
az egyik világból a másik világba.

Az űrből kilép a végtelenség és jön felém,
az égből kilép a magasság és jön felém,
a nappalból kilép a világosság és jön felém,
a levegőből kilép az áttetszőség és jön felém,
a fákból kilép a sudárság és jön felém,
a füvekből kilép az üdeség és jön felém,
a földből kilép a melegség és jön felém,
a vizekből kilép a lágyság és jön felém,
az állatokból kilép a szelídség és jön felém,
az emberekből kilép a szeretet és jön felém,
a szellemekből kilép az örökkévalóság és jön felém,

én is kilépek magamból és megyek magam felé.

A jó gazda időben
letöri a kukoricát,
hazaviszi a mezőről,
és hombárában féregtől,
nedvességtől óvja,
a szeretet hombárában
se féreg, se nedvesség,
a szeretet jó gazda.

Shongopoviból Moencopiba az út Oraibin keresztül vezet,
a gondolkodásból a megértésbe az út az érzésen keresztül vezet.

Ha nem esik az eső,
üres a ciszterna,
ha fél napig esik az eső,
félig telik meg a ciszterna,
ha egész nap esik az eső,
egészen megtelik a ciszterna,

ha nem érzel,
nem értesz,
ha félig érzel,
félig értesz,
ha egészen érzel,
egészen értesz.

A fent fent van,
a közép középen van,
a lent lent van,
a lentet a közép köti össze a fenttel,
az embert a szeretet köti össze Istennel.

A csúcs fent van,
a völgy lent van,
a csúcs és a völgy közt
félúton füves tisztás van,
a füves tisztás a mérce.

az élet útján nincs mit javítani,
mert az élet útja tökéletes,
az élet útján nincs mit keresni,
mert az élet útja üres,
az élet útján nem lehet megállni,
mert az élet útja folytonos,
az élet útjáról nem lehet letérni,
mert az élet útja szakadék felett ível,
az élet útját nem szabad megkurtítani,
mert az élet útja ki van szabva,

az élet útját követni kell.

~ Oravecz Imre: A hopik könyve ~

Van a halottaknak még egy lakhelyük, amely szintén nem a föld belsejében található: ez a sivatag. Az ősi Egyiptomban a sivatagot úgy tekintették, mint a külvilágból való száműzetés helyét. A próféták mindig is figyelmeztették Izrael fiait, hogy a városi élet megrontja az embereket; az egyházatyák pedig azt mondták, hogy ha közeledni akarunk az angyalokhoz, meg kell törnünk a testünket a sivatagban. A kisázsiai szentek életrajzírói szerint a sivatag kietlen, sivár, rejtelmes, veszélyes föld, tele vadállatokkal és szörnyekkel; Isten és a Sátán küzdelmének a színhelye, és a remetéket megszálló kísértéseké, akiknek annál kegyetlenebb próbákat kellett kiállniuk, minél súlyosabb megtartóztatásokat róttak ki magukra. A sivatag jelentése tehát a paradicsomtól a pokolig terjedhet.

A magányt, a csendet, a szabadságot, a sivatagnak eme ajándékait csak az erős lélek tudja elviselni: aki önmagával szemben és a Gonosszal szemben is erős. Az erős emberek és a költők a szellem hívó szavának engedelmeskedve készek arra, hogy útra keljenek a pokolba vagy éppen a sivatagba, s ott találkozzanak az árnyakkal, a halállal – és ha lelkük erős marad: saját újjászületésükkel.

Aki valaha is megismerte a sivatagot, soha nem felejti el tanulságos hatását.

 Paolo Santarcangeli