2011. február 19.

Herbatea magas lázzal járó influenzára


Hozzávalók:
3 rész* zöld tea,
3 rész fehérfűzfakéreg,
2 rész hársfavirágzat,
1 rész édeskömény,
1 rész kakukkfű,
1 rész kamilla,
1/2 rész macskagyökér.
+ citrom leve, fehérbor, méz (hársméz)

* 1 rész = lehet 1 teáskanál is, vagy 1 evőkanál is.


(Kép: CaffeeCup)

A teakeverékből 1 teáskanállal adjunk 3 dl vízhez. A keverékhez a fűzfakérget és az édesköménymagot ne adjuk hozzá csak mérjük ki.
Egyszerre lefőztem 2 litert. A 2 literhez adtam 1 citrom kifacsart levét és 2 dl fehérbort is. Hársmézzel ízesítettem.
A fűzfakérget és az édesköményt nem forráztam, hanem külön készítettem főzetet belőle. Főzet: forrásban lévő vízbe szórjuk a kérget és édesköményt, lefedve főzzük 5-8 percig, majd elzárjuk a gázt alatta. Még hagyjuk 20 percig fedő alatt, majd leszűrjük.
A többi hozzávalóból forrázatot készítettem, vagyis felforral vízzel leforráztam. Fedő alatt hagytam 10 percig, majd leszűrtem. Végül a leszűrt forrázatot és főzetet összevegyítettem. Aztán jött bele a citromlé, fehérbor és méz.

Figyelem: a fűzfakéreg természetes szalicilt tartalmaz. Aki érzékeny rá, ne fogyassza ezt a teát. Szalicil van például az Aszpirinben is.

2011. február 9.

Egy kis Ram Tzu...

.



Ram Tzu a csendben született,
És kétség kívül oda is fog visszatérni.

Ám jelenleg
Feladata az,
Hogy üvöltsön, köpködjön,
Harapjon, karmoljon,
Fütyüljön, lármázzon,
S hogy általában
Kellemetlenkedjen.

És ez így fog menni,
Amíg vége nem lesz.

***

Ram Tzu tudja:

Hazugság,
Az egész egy hazugság.
Buddha, Krisztus, Mohamed,
Mózes és Lao Tze
Minden hájjal megkent hazudozók voltak.

Istenkáromló! Adj magyarázatot!

Az Igazságot nem lehet tudni úgy,
Ahogy te a tudást elképzeled.
Nincs értelme.
Olyan világban működik csak,
Mely az elme számára elérhetetlen.

Az első kiejtett szó az Igazságról
Az első lépés
A félrevezetés ösvényén.

Valójában

Ezek az iménti szavak sem mások,
Mint egy újabb lapát
Az Igazságnak ismert
Trágyadombra.

***

Jelek után kutatsz,
Keresed a kulcsot,
A rejtély nyitját.
Csirkék beleibe bámulsz,
Térképezed a csillagok mozgását,
Számolod a lélegzeted,
Isten becenevét kántálod,
Kártyát vetsz,
Összeadsz számokat,
Vég nélkül szeretkezel,
Böjtölsz,
Drogokat szedsz,
Tanulmányozod a szentiratokat,
Tealevelekből olvasol,
Szellemekkel beszélgetsz,
Tested elbűvölő pózokba csavarod,
Egyik gurutól a másikig szaladsz,
Szemináriumokra és
elvonulásokra jársz,
Gyakorolsz,
Könyveket vásárolsz,
Kazettákat hallgatsz,
Tiszta szívből imádkozol.

Ram Tzu tudja:

Amikor mindezzel végeztél,
Ott találod Önmagad.

***

Amit valóban akartál,
Abból eleged lett.

Ami azt jelenti,
Többet akartál.

Ram Tzu tudja:

Csak az lesz mindig a tiéd,
Ami már most sajátod.
  
***

Azt szeretnéd, hogy az Igazság letéteményesei
Különlegesnek látszanak
És így is cselekedjenek.

Azt szeretnéd,
Hogy másmilyenek legyenek,
Elkülönültek és hatalmasak.

Jobban szereted
Fénybe öltözve elképzelni őket,
Mint a vécén ülve.

Szereted, hogy szenvedélytelenek, nemtelenek,
Kedélyesek, szelídek és kedvesek.

Szereted a csodák ötletét,
és be is veted őket, amikor szükség van rájuk.

Az a taktikád,
Hogy távol tartod őket,
Messze önmagadtól,
Egzotikusan és rejtélyesen.

Örömödet leled
A megvilágosodott egyén mítoszában,
Azt remélve, hogy egy szép napon
Te is ilyen hatalmas leszel.

Amit nem bírsz elviselni:
Ha olyan hétköznapinak tűnnek,
Mint amilyen te is vagy.

Ram Tzu tudja:

Mindig elszalasztod az Igazságot,
Mert az túl nyilvánvaló.

***

Ram Tzu tudja:

A félelem soha nem hagy el.
Olyan szervesen része lényednek,
Mint a lélekzeted.

Érintsd meg!
Simogasd!
Ismerd ki jól!
Amíg "te" leszel,
Ő veled marad.

Visítasz,
Üvöltesz,
Dühöngesz,
Végezni akarsz vele,
Minden erőddel eltaszítod.

De hallgass ide!
Ő erősebben kerül ki
Minden neki szánt csapásból,
Hatalmasabb lesz,
Amikor adsz valamit, aminek nekifeszülhet.

Magára hagyva elszárad és meghal.

Ám te tudod, hogy nem hagyhatod békén.
A félelemmel mindig harcolnod kell,
Természeted az állandó küzdelem.

Mégis, időnként ott a Kegyelem...
Te eltűnsz benne,
S az ütközetnek vége.

A harcosnak befellegzett.

***

Hűvös,
Tiszta tekinteted
Az igazságosé.
Szakavatott vagy
És hozzáértő,
Nyugodt,
Tiszta és
Tökéletes.
Anyád szerint zseniális.
Ismered a válaszokat,
Tudod, mi az ábra.
Független vagy,
Mentes a ragaszkodásoktól.
Nyerőnek
Tartod magad.
Ram Tzu tudja:
Addig játszol,
Amíg a dolgok zűrössé nem válnak.
A felfordulást pedig nem szereted.

*** 
Ram Tzu feltenne neked néhány kérdést:

Mit gondolsz, ki vagy?
Különbözöl Istentõl?
Más vagy, mint Én?

Ha így van,
Mibõl készültél?
És az honnan ered?

Ne fordulj a tudományhoz segítségért,
A fizikusok mind misztikusokká lettek.
Nem mész többre velük, mint Ram Tzuval.

Ha tényleg van eszed,
Hátat fordítasz és tovasétálsz,
De gyorsan!
Csak lézengj még itt, és minden esélyed meglesz rá,
Hogy elveszítsd, mi kedves neked.

Eredj vissza a vallásodhoz, a templomodba,
A terapeutádhoz, a díleredhez, az ásramodba,
Ott talán még percnyi nyugalmat találsz.
Egyszer már megtörtént.
Itt csak az üresség vár rád,
Semmi táplálék az egódnak.

Mi lenne, ha drága öntudatod
Összezsugorodna és eltűnne?
Hol lennél akkor te?
Mi történne?

Jobb nem is kockáztatni.

***

Ram Tzu azt hallja egyfolytában:

Egy mély, kinyilatkoztató, megindító
Spirituális élményben volt részed.
Horogra akadtál.
Többet akarsz.
Kereső lettél. Nincs narkós,
Ki nálad jobban rákapott,
Ki nálad kiábrándultabb,
Ki nálad nyomorultabb.
Valaha talán
Megelégedtél volna
Egy új autóval
Vagy egy szerető társsal.
Most már nem éred be
Kevesebbel
Az Istennel való egyesülésnél.
 
Ram Tzu tudja: Rábasztál.

***

Ram Tzu szeret téged,
S te semmit sem tettél azért,
Hogy ezt kiérdemeld.

Most azt várod,
Hogy Ram Tzu helyeseljen.

De nincs több szerencséd.

(Ram Tzu: Úttalan utakon - Spirituális "haladóknak") 

2011. február 5.

Egy perc bölcsesség

.

A juhász a nyájat legeltette, amikor egy járókelő így szólt hozzá:
- Szép ez a nyáj. Kérdezhetnék valamit róla? - Természetesen - válaszolta a juhász.
- Mekkora távolságot tesznek meg ezek a birkák naponta? - kérdezte az ember.
- Melyikek? A fehérek, vagy a feketék? - A fehérek.
- Nos, a fehérek úgy négy mérföldet mennek naponta.
- És a feketék? - Azok is.
- És mennyi füvet legelnek naponta?
- Melyikek? A fehérek, vagy a feketék? - A fehérek.
- A fehérek durván négy fontnyit. - És a feketék?
- Azok is.
- És mennyi gyapjút adnak évente?
- Melyikek? A fehérek, vagy a feketék? - A fehérek.
- Azok körülbelül hat fontot, úgy választás körül. - És a feketék? - Azok is.
A járókelő kíváncsi lett:
- Megkérdezhetem, hogy miért van magának ez a furcsa szokása, hogy minden egyes alkalommal, amikor válaszol a kérdéseimre, szétválasztja a birkáit fehérekre és feketékre?
- Hát - mondta a juhász -, az már csak természetes. Tudja, a fehérek, azok az enyéim.
- Aha. És a feketék?
- Azok is - válaszolta a juhász.

(Anthony de Mello)