A következő évezred satyagrahája

"És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, 

hanem csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma." 

(Jelenések 13:17)

India asszonyai mint a vetőmagok őrzői, nemesítői 200.000 rizsfajtát tenyésztettek ki. De soha egyetlen asszony sem fordult azzal a nővéreihez, hogy az általa nemesített rizsfajta az ő tulajdona, s a többieknek fizetniük kellene érte.

Emlékszem a Monsanto egy reklámjára. A plakáton zöld növényekkel gúzsba kötött női kezek voltak láthatóak, a felirat pedig azt hirdette: Szabadítsd fel magad! Permetezd te is a Roundup-ot! Vagyis a növényeket, amiket barátainknak, anyáinknak tartunk, amik mindig is segítettek rajtunk, a patriarchális kapitalista szemlélet rabláncaként értelmezte újra. Szabadságunk forrása újraértelmezve rabszolgaságot jelent, s ez a rabszolgaság nem más, mint a szabadkereskedelem.

Azt hiszem, itt az ideje hogy belássuk, van egy közös, globális problémánk, s ez a gond egy bizonyos vállalat, a Monsanto. Mindannyiunknak jobb, ha megtanuljuk, hogyan kezeljük ezt a problémát.

(A teljes cikk a Kagylókürt Szellemi Műhely oldalán olvasható.)

Hogy mi a véleményem a nyugati civilizációról?
Nagyon jó ötlet!
                                                                                  (Mahatma Ghandi)

Vandana Shiva szervezetének neve, Navdana azt jelenti, kilenc mag. Földművelőként legalább ennyiféle növényt kellene termesztenünk a saját földünkön  ahhoz, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget, és megfelelő táplálékforráshoz jussunk. Shiva, aki kvantumfizikus és filozófus, aki Einsteint és Gandhit tartja példaképének, a megoldást az ökofeminizmusban találta meg. Azt vallja, hogy az ökofeminizmus segítségével hatékonyabban lehetne kezelni a globalizációs világ problémáit, mint azokkal a módszerekkel, melyet a patriarchális kapitalista társadalom nyújt. Sőt, előbbiekkel éppen orvosolható lenne az utóbbiak által okozott kár. 

Shiva egyik missziója tehát az, hogy átalakítsa azt a patriarchális, kapitalista nézetet, mely mind a természetet, mind pedig a nőt passzívként határozza meg, amely felett a férfi rendelkezik és amelyen uralkodik. Ha veszünk például egy erdei patakot, mondja Shiva, azt haszontalannak kell tekintenünk, hogy „csak úgy” ott van, hogy vízzel látja el a közösségeket, hogy a nők ezzel főznek, ezzel mosnak. A hasznosság csak akkor értelmezhető, ha a patakból vízenergiát nyernek, ehhez viszont gépesíteni kell - a következményekkel pedig senki nem törődik.

Az elmúlt korok iparosítása semmi az új iparosítási törekvésekhez képest, amelyeknek az a célja, hogy működésben tartsa a gazdasági rendszert, így most az utolsó még eddig megmaradt területeket is meg fogják hódítani. Már az összes földet meghódították, a vizeket, erdőket... valójában nem maradt más, mint az élőlények, a növények, az állatok és a nők teste. Ezeket a területeket célozta meg az új biotechnológia. Az USA-ban már vannak törvények, amelyek megengedik az élet birtoklását a találmányi szabályok megváltoztatása révén, és az Európai Közösség is követni fogja ezt a példát. Erre alapvetően szükség is van, mert ha a növény magától megnő, ha az idén elvetett mag élelmet ad nekünk jövőre is, akkor hogy termel a tőke pénzt? Magát az életet is újra kell értelmezni, hogy az új iparosítási fázis létrejöhessen. És a tudatunk pusztulása - ha ezek a törekvések sikeresek lesznek - sokkal gyorsabban fog végbemenni, mint a földgolyó pusztulása. Ha ez megtörténik, akkor onnan már nincs visszaút.

Shiva „biokalózkodásnak” és „szellemi kalózkodásnak” nevezi azt a folyamatot, amikor a fejlett társadalmak képviselői gyakorlatilag ellopják a több ezer éves technikát és tudást, védjeggyel látják el, majd azt állítják, ők „találták fel.” Shiva példaként említi a kurkuma sebgyógyító hatását, melyet évezredek óta ismernek és használnak az indiai nők, a Mississippi Orvosi Központ mégis azt állítja, ők fedezték fel a fűszer gyógyító hatását. Gyakorlatilag bárki elutazhat az Egyesült Államokból egy másik országba, kitanulhatja egy gyógynövény hatásait, vagy szerezhet vetőmagot, amit ott hasznának, majd visszajöhet, és azt állíthatja, hogy az az ő találmánya, levédetheti, önálló jogokat szerezhet a felhasználást vagy a módszereket illetően.

A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogot az óriáscégek a "technológia átadás" eszközeként lobogtatják: más szavakkal, az "északi", gazdag térségek befektetései segítségével a "déli", szegény térség számára elérhetővé válnak a gazdasági fejlődéshez szükséges "elengedhetetlen" technológiák. Ellenben a valóságban egy csokorra való óriáscég kezében van a világ szabadalmazott technológiájának zöme, és a legtöbb ma zajló technológia átadás cégegyesítések formájában történik, nem pedig engedélyek formájában. Így a szellemi tulajdonjogok egy hatalmasabb óriáscég-birodalom megteremtését segítik elő ahelyett, hogy a "déli", szegény térség számára szélesebb hozzáférést biztosítanának az "északi", gazdag térségek technológiáihoz. Mindez rosszabb, mint a rabszolga kereskedelem, mert azt a tudást bocsájtja áruba, ami a világ népességének 80%-a számára a túlélést jelenti. Ez a 80 % a biológiai sokféleségből él, és abból a gazdag tudásból, amit egy kollektív örökség részeként kaptak, a veteményezéstől a gyógynövények felhasználásáig.

Úgy tűnik, hogy a nyugati nagyhatalmakat még mindig az a gyarmatosítási láz fűti, amely fel akar fedezni, le akar győzni és birtokolni akar minden társadalmat, minden kultúrát, az egész Földet. A gyarmatok ma a belső terekre terjednek ki, az életformák genetikus kódjaira, a mikrobáktól kezdve az állatokig, az embert is beleértve. Mielőtt észbe kapunk, már mindent le fog védeni valamilyen nyugati nagyvállalat.

A Navdana filozófiájának alapeleme egy olyan mezőgazdaság létrehozása, amely békében él a természettel. Shiva azt mondja, valódi zöld forradalomra lenne szükség, melynek alappillére a biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai egyensúly fenntartása, a társadalmi igazságosság, a minőségi élelmiszer, a földhöz és vetőmaghoz való jog, a méltányos piac és kereskedelem.

Alapelem az is, hogy ami a közösséghez tartozik, azt közös tulajdonban kell tartani. Ilyen a biológiai sokféleség és a tudás is.

Shiva azt mondja, ez a másféle szemlélet az ő szemében Gandhi satyagrahájának* folytatása. „Számomra ez azt jelenti, hogy megtartjuk az életet a maga sokszínűségében. Ez a következő évezred satyagrahája. Az ökológiai mozgalmak ez iránt kell, hogy elköteleződjenek, és nemcsak Indiában."

(A kép alatti szöveget az itt, itt, itt, itt és itt olvasható cikkekből ollóztam.)

• Vandana Shiva könyvei (sajnos csak angolul)

 * satyagraha: satya = igazság, agraha = erő