Jézus mondta: Tekintsetek az Élőre, amíg éltek, nehogy meghaljatok,
és nehogy akkor próbáljatok látni, és ne tudjatok már látni.
Jézus látott egy szamaritánust, aki egy bárányt vitt.
Ha létezésednek fényforrását egyéniségedből kiemelted és örök
lényedbe helyezted: sérthetetlen lettél, kezedbe vetted sorsodat.
Többé nem érhet kár, se haszon, jutalom igénye nélkül működsz, ahogy a
folyam homokot görget, halat éltet, hajót cipel.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
– Megosztottságban élni, ez a mi emberi állapotunk – jegyezte meg. – De megosztottságunk nem az agy és a test között van, hanem a test, amely magában foglalja az agyat, vagy az ént, és a duplánk között, ami az alapenergiánk tartálya.
– Születés előtt – mondta –, az ember ál-dualitása még nem létezik, csak születésétől kezdve válik külön ez a két rész, az emberiség szántszándékának nyomására. Az egyik rész kifele fordul és fizikai testté válik; a másik befelé fordul és a dupla lesz belőle. A halállal a súlyosabbik rész, a test, visszatér a földbe és feloldódik abban, a könnyebb rész, a dupla pedig szabaddá válik. De mivel a dupla sohasem lett tökéletesítve, a szabadságot csak egy pillanatig tapasztalhatja, mielőtt szétszóródna a világban.
– Ha anélkül halunk meg, hogy eltörölnénk a testünk ál-dualizmusát, mindennapi halállal halunk meg.
(Taisha Abelar: Absztrakt repülés)
Az emberben két lény él: az egyéni Én
a testben, a tudatban, lélektani tevékenységgel, szellemi tulajdonságokkal;
és él benne az örök emberi személy, testetlenül, tudatfölötti állapotban,
az abszolút lélek a minősítetlen létben. Az örök ember nem tevékeny;
ez az az ember, akiről a Véda mondja: „Két madár száll a fára,
az egyik eszik a fa gyümölcséből, a másik mozdulatlanul nézi.”
(Hamvas Béla: A jóga metafizikája)
– Megosztottságban élni, ez a mi emberi állapotunk – jegyezte meg. – De megosztottságunk nem az agy és a test között van, hanem a test, amely magában foglalja az agyat, vagy az ént, és a duplánk között, ami az alapenergiánk tartálya.
– Születés előtt – mondta –, az ember ál-dualitása még nem létezik, csak születésétől kezdve válik külön ez a két rész, az emberiség szántszándékának nyomására. Az egyik rész kifele fordul és fizikai testté válik; a másik befelé fordul és a dupla lesz belőle. A halállal a súlyosabbik rész, a test, visszatér a földbe és feloldódik abban, a könnyebb rész, a dupla pedig szabaddá válik. De mivel a dupla sohasem lett tökéletesítve, a szabadságot csak egy pillanatig tapasztalhatja, mielőtt szétszóródna a világban.
– Ha anélkül halunk meg, hogy eltörölnénk a testünk ál-dualizmusát, mindennapi halállal halunk meg.
(Taisha Abelar: Absztrakt repülés)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése