Sok rejtett kincsünk van. Ha van kellő nyitottságunk kicsit hátrafelé is nézni az időben. Olyan emberek éltek és alkottak itt, adták át a keletről tudásukat, mint Kőrösi Csoma Sándor, Baktay Ervin, Stein Aurél, Lénárd Jenő, Germanus Gyula, Vámbéry Ármin, Várkonyi Nándor, Kaczvinczky József, Hamvas Béla és Weninger Antal. Tudásuk mentes a mai ezoterizmus fertőzöttségétől és a felületességtől, így bátran olvashatjuk őket, ha autentikusabb ismeretanyagra vágyunk. Például Weninger Antal ebben az 1942-ben írt könyvében már említi a ma oly felkapott és népszerű integrál jógát, pszichoszomatikát és mindfullnesst is, így szó szerint. Nagyon megelőzte korát. (a szerk.)
Mai korunk nagy hiánya, hogy a külső természet szédítő megismerése mellett saját magunk párhuzamos felfedezése teljesen elmaradt, sőt, visszafejlődött. S ez számtalan bajunk forrása. A tárgyak alapos ismerete háttérbe szorította az önismeretet, minden belső haladás nélkülözhetetlen elemét. A gépek megölik a személyiséget. A külvilág egyoldalúságától botorkálóvá váló ember kénytelen a saját benseje felé fordulni, ha vissza akarja nyerni egyensúlyát. E benső útkeresés legbiztosabb és legkimunkáltabb módszere a jóga tapasztalati tudománya.
A műszaki haladás nem elégíthet ki senkit, ha hiányzik az őszinte társadalomtudat, a nyílt szív és a megértő szeretet, egymás nagyobb becsülése a köz- és magánéletben egyaránt. Nem igazi értékek uralkodnak, csak azok gyakran szennyes utalványa, a pénz, a tőke, a háborús szellem, és a világűr megfertőzése militarizálással. A tömegek felületes külső élete, a komoly munka kerülése és a romboló pénzimádat megrontja a szíveket, szellemi járványokat kelt, életuntságra vezet, társadalmi erkölcstelenségre csábít, megfoszt a belső egyensúly nyugalmától, biztonságától, erejétől.
Az ember azt hinné mindezek alapján, hogy nagy keletje van a mentálhigiénének, a tudományos józanság elfogadásának. Tömegek kerülnek megint a sötét éjszakába: sarlatánok, lélekidomárok, lelki gyámok, tudatlan jógatanítók kelepcéibe, üres reklámok, áltudományos, naiv cikkek, előadások, sötét babonák követésébe. Ott keresnek vigasztalást, ahol csak csalódhatnak. S a népszerűsített jóga sem kivétel. Ezért fontos, hogy megismertessük az olvasókat az eredeti jógával, szemben a gimnasztikai gyakorlatokká elfajult áljógákkal.
A közvéleményben világszerte az a teljesen hamis felfogás uralkodik, hogy a jóga testgyakorlat vagy annak egyik keleti fajtája, tehát egy rangsorba helyezhető a sporttal, tornával, az akrobatikával, sőt, a fakírsággal. Pedig a jógának, még a testtartásokat magába foglaló hatha-jógának is legkevesebb lényegi köze éppen a testhez van. Inkább lelki, mint testi tréning. A gondolat, a kedély, az emlékezet és az akarat magasfokú kiképzése, amelyeknek csak velejárója, kísérete, noha szükséges alapja a testi működések ellenőrzése és javítása. Különösen téves az az állítás, hogy a hatha-jóga a test jógája, hiszen ennek is első két lépcsője a jáma és nijáma (erkölcsi tilalmak és tanácsok), vagyis a hatha-jóga ugyancsak színtiszta etika, az etikai magatartásra épül. A test bizonyos mértékig szerepel a harmadik és negyedik fokban, az öt-hat-hét-nyolcadik pedig a legmagasabb fokú lelki életet tanítja, az igaz ember igaz útját. A legjobb hasonlatot a zenében találom: a hangszer művésze kénytelen a testét is gyakoroltatni, de ez másodrendű, a fő cél a zene kifejezése, nem pedig a skálázás. A technika ennek csak eszköze, módszere. A jó előadóművész koncentrál, meditál, élményei vannak. A jóga is tisztán koncentráció, meditáció és magasrendű, boldogító élmény.
Óvakodjunk a jóginizmus egyoldalúságától. Az ember nem azért él, hogy jógázzék, hanem azért jógázik, hogy teljesebb életet élhessen.
A jóga nem logika és értelmi működés, mint a tudomány, nincsenek sablonjai, kötelező módszerei, s váratlan megvilágosodás is rövidítheti az utat. Végre meg kellene szabadulnunk az előítélettől, hogy a jóga előírható gyakorlatok sorozata. Lehet nagyszerű jógi az is, aki nem végez ászanákat és légzőgyakorlatokat. Hány jógi van és volt, aki nem is tudott a jógáról. Innen érthető, hogy gyakran találkozom olyanokkal is, akik tíz-húsz éve gyakorlatoznak, de nem tudják, hogy mi a jóga lényege, nem élik át, tehát voltaképpen sohasem jógáztak.
A jóga sem nem vallás, sem nem filozófia, mert az indiai filozófia nem hasonlítható az európaihoz, a neve is másra utal: darsana, ami látást, felfogást, nézőpontot, doktrínát jelent (szanszkrit drs: 'néz'). A jóga filozófiája tehát darsana, nézőpont.
Weninger Antal (Boldogasszony, 1902. április 22. – 1993. november) orvos és szakíró.
A kismartoni katonai reáliskolában tanult, 17 évesen már a bécsi
orvostudományi egyetemre járt, végül a budapesti egyetemen szerzett
diplomát. A debreceni klinikán tanársegéd, szülész-nőgyógyász, sebész és
a röntgenlabor vezetője volt.
Ő írta 1939-ben az első magyar jógakönyvet A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja címmel, melyhez előszót az akkor már híres indológus, Baktay Ervin írt. A negyvenes évek végén Ortutay Gyula
kultuszminiszter ki akarta nevezni Dr. Weningert nyilvánosan hiteles
egyetemi tanárnak, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy az orvosi
egyetemen szabad, fakultatív tárgyként a pszichoszomatikus módszert
tanítsa, majd bevezesse a jóga rendszeres oktatását. Azért, hogy akiknek
a gyógyítás lesz a dolguk, először magukat, igazi Énjüket ismerjék meg,
mielőtt másokat kezelnének. Az elkövetkező években tizenhárom könyve
látott napvilágot ebben a témában.
A Magyar Nemzet első munkatársainak egyike volt, számos náciellenes cikket közölt Bánfalvi Szilárd álnéven, ezek közül kiemelkedett a Nyilas áfium ellen való orvosság és a Paranoiások
című sorozata, amelynek egyik darabjában alig leplezve rajzolta meg
Hitler elmeorvosi portréját. E cikk miatt bíróság elé is került. A második világháború előtt és alatt üldözöttek százait mentette meg saját élete kockáztatásával.
A háború után 1947-ben eltávolították igazgató-főorvosi
állásából, megakadályozták, hogy a SOTE-n tanítson és sokáig csupán
iskola-, és üzemorvosként dolgozhatott. Ezekben az években a gyógyításon
kívül elsősorban a keleti orvoslással foglalkozott. Legjelentősebb
könyve Az idő partján, mely az orvosi egyetem jógatankönyveként íródott, bár ezt a szerepet sajnos nem tölthette be. 1988-ban, negyvenhat évnyi szünet után jelent meg a mű átdolgozott 2. kiadása, mely szintén sokakat indított el a jóga
útján. Írt külföldi orvosi szaklapokba németül, franciául, és angolul.
Öt nyelven tájékozódott folyamatosan mindarról, amit a
világ orvostudománya újként kínált.
A 80-as években
kis létszámú jógacsoportokat is oktatott. Csak élete vége felé jutott
szóhoz a televízióban, 1991-től nevéhez fűződött az első, jógát
népszerűsítő tévésorozat. Illetve ebben az időben írt cikkeket a Nők
Lapjába melyek ezoterikus tartalmúak voltak. 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje polgári tagozata kitüntetést.
1993-ban távozott el az élők sorából.
Megjelent könyvei
- A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódjai
- Az idő partján, Jóga és személyiség
- Az egészség testi és lelki forrásai
- Jóga a mindennapokban
- A gyógyítóművészet új irányai
- Orvos a lélekért
- Szellem és egészség
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése