2015. július 23.

La Que Sabé, a Tudó


"Pillanatnyilag nem merem elvonatkoztatni az összes ismert női archetípusból a női oldalt, és az összes férfi archetípusból a férfi oldalt. Ehhez olyan pszichológusnők szükségeltetnek, akik a nőiséget nem egyszerűen a mester női tanítványaiként férfiszemüvegen át tanulmányozzák."

(Adolf Güggenbhül-Craig, folytatás a Stellium Asztropszichológia oldalán) 



     Minda de la Madre.
     Életünkből, sírásunkból, nevetésünkből, csontjainkból áll össze ez a világ. Ezt a világot érdemes megteremteni, érdemes benne élni, ebből a világból sugárzik az ősi, természetes józanság. Egy nő nem szabadulhat ettől. Ha valaminek változnia kell, hát mi vagyunk azok.
     Hagyj mély lábnyomokat, mert megteheted. Légy a hintaszékben ülő öregasszony, aki addig ringat egy gondolatot, míg az ismét ifjúvá válik. Légy az a bátor és türelmes asszony, aki megtanul átlátni az illúziókon. Gyűjtsd össze a csontokat, mint La Loba, és énekelj rájuk új életet. Minden erőddel bocsáss meg, ne sokat felejts, de rengeteget teremts.
      Magunkban hordozzuk La Que Sabét, a Tudót. Az Ősi Asszony suttogja a szavakat, előre fut, megáll, figyeli, hogy beérjük-e. Sok mindent akar nekünk mutatni.

Nincsenek megjegyzések: